Így öljük meg magunkat a koronavírussal – egy világjárvány ökológiája

A koronavírussal – és tulajdonképpen minden betegséggel kapcsolatos közbeszédet áthatja a háborús retorika: a betegség egy külső ellenség, az ellene küzdő orvosok katonák, fegyvereik a gyógyszerek és a vakcina. De felfedi-e az effajta gondolkodás a világjárvány igazi arcát? A természet támadt ránk – vagy esetleg mi a természetre?

Az orvosi antropológia az ember és betegség viszonyát interdiszciplináris megközelítésben vizsgálja, a jelenségeket egyszerre értelmezve kulturális és biológiai nézőpontból: ezt hívjuk biokulturális paradigmának. Eszerint a betegségnek több oka van, végső soron pedig az ökoszisztéma összetevői között felboruló egyensúly eredménye. Az ember ökoszisztémája pedig egyaránt jelenti a „természetet”, azaz a bioszférát (aminek a látszat ellenére továbbra is része vagyunk), illetve az emberi kultúrát, annak életmódra gyakorolt hatásaival.

Az ökológiai válság szerepe a járványkitörésben

A koronavírus, ahogy az újonnan jelentkező fertőző betegségek (Emerging Infectious Diseases -EIDs) kétharmada zoonózis, azaz állati kórokozó embert is fertőzni képes változata. A zoonózisok kialakulását nagymértékben elősegíti az ember környezetpusztító tevékenysége.

Ezen kórokozók természetes hordozói olyan állatok, melyek eddig nem találkoztak emberrel. Mi azonban mindent megteszünk, hogy az ilyen találkozások számát szaporítsuk: behatolunk ezen állatok élőhelyeire, elpusztítjuk azokat, így kényszerítve őket a velünk való együttélésre. A Föld szárazföldjének háromnegyede szenvedett már el emberi beavatkozást, harmada pedig földművelés alá vont terület.
Emellett sokszor aktívan vadászunk is ezen állatokra, kontinenseken átívelő szállítás után pedig elfogyasztjuk őket – és velük együtt kórokozóikat.

A csökkenő biodiverzitás is hozzájárul a járványkitörésekhez. Bár az élővilág sokfélesége természetszerűen magával vonja a kórokozók sokféleségét is, a járványkitörések száma korrelál a veszélyeztetett fajok relatív számával.

Tehát egy adott területen élő fajok közül minél több minősül veszélyeztetettnek, annál nagyobb eséllyel tör ki járvány az emberek között.

Egyes számítások szerint a járványkitörések száma 1980 óta évente megháromszorozódik. Ennek ellenére nemcsak az újabb időkben okozunk magunknak fertőző betegségeket. Valójában ismert fertőző betegségeinknek nagy része állattartó tevékenységünk következménye. Háziasított állatainktól származik például a kanyaró, a TBC, a kolera, az influenza, s még sok más olyan betegség, amelyek legyőzését a modern orvostudomány legnagyobb vívmányai között tartjuk számon – pedig az állattartás előtt nem is jelentettek problémát.

A házi- és haszonállatok száma továbbra is töretlenül növekszik, melynek fő oka az emberi táplálkozás – különösen a nyugati típusú diéta terjedése. A tanulmányok szerint a haszonállatok (marha, disznó, szárnyasok stb.) számának növekedése nemcsak a biodiverzitás csökkenését vonja maga után, de a járványkitörések számát is növeli.

Miért öl meg minket a koronavírus?

Gyakran hangoztatott tény, hogy a COVID azok között szedi áldozatait, akik valamilyen alapbetegségben szenvednek.

Ha végignézzük a magyar statisztikákat, azt láthatjuk, hogy ezen alapbetegségek elsöprő többsége (ha nem az összes) ún. civilizációs betegség, azaz életmódunk következménye.

A magasvérnyomás-betegség egyaránt hajlamosít a COVID súlyos és végzetes lefolyására is. Egy kínai tanulmány szerint kétszer nagyobb eséllyel találunk krónikus magas vérnyomásos beteget azok között, akiknél a vírus súlyos légzési elégtelenséget okozott, mint azok között, akiknél a fertőzés enyhe lefolyású volt. A magas vérnyomással küzdők kétharmada bele is halt a súlyos légzési elégtelenségbe.

A magas vérnyomás mellett a 2-es típusú cukorbetegség is hozzájárul a koronavírusos halálozásokhoz: ez a második leggyakoribb társbetegség mind a súlyos lefolyású esetek, mind az elhunytak között. A magas vércukorszint állandóan alacsony intenzitású gyulladásban tartja a szervezetet, ami fertőzés esetén kontrollálatlan immunválaszhoz vezethet, illetve károsítja a tüdő szövetét.

Ezek mellett a COVID halálos kimeneteléhez hozzájárul a koszorúér-betegség, az agyérbetegség és az elhízás is. Ezeket mind összekapcsolja a metabolikus szindrómának nevezett betegség, mely sokkal nagyobb „járvány”, mint a koronavírus: a becslések szerint a Föld népességének negyedét érinti – és ez a szám egyre csak nő. A magas vérzsírszinttel, elhízással, diabétesszel és magas vérnyomással járó szindróma oka a kalóriadús, rostszegény táplálkozás és a mozgásszegény életmód.

Fojtogató városaink

Az emberiség több mint fele városokban él. A városok nem csak zsúfoltságukkal kedveznek a vírus terjedésének, de nagy probléma a levegő szennyezettsége is. A fűtésből, iparból és motorizált közlekedésből származó levegőszennyező anyagok miatt koronavírus nélkül is évi 13.000 ember hal meg idő előtt Magyarországon. Ennél azonban lényegesen nagyobb, akár ezerszeres lehet azoknak a száma, akiknél a légszennyezettség megbetegedést okoz.

A szennyező mikrorészecskéken a vírus megtapad, és nagy távolságokra is képes eljutni, így a levegő szennyezettsége a vírusterjesztéshez is nagyban hozzájárul.

A szennyezett levegő miatt sebezhető szervezetű embereknek tehát a hatékonyabb terjedéssel is szembe kell néznie – ez az oka, hogy Magyarországon a COVID miatti halálozások negyedének köze van a légszennyezettséghez.

Egészség egy beteg világban

„A lehető legnagyobb sebességgel robogtunk előre, úgy éreztük, erősek és mindenre képesek vagyunk. Epekedtünk a haszonra, engedtük, hogy felemésszenek minket a tárgyak és megrészegítsen a sietősség. (…) Folytattunk mindent rendíthetetlenül, és úgy gondoltuk, örökre egészségesek maradunk egy beteg világban.” Érdemes elgondolkodnunk Ferenc pápa 2020 márciusában, az üres Szent Péter téren elmondott szavain.

A betegség, mint külső ellenség képe eltorzítja a valóságot: a környezetpusztítás, civilizációs betegségeink, szennyező életmódunk rámutatnak, hogy a probléma nem kívül, hanem bennünk és életmódunkban van.

Rendkívüli leterheltséggel és munkával, óriási mennyiségű anyagi ráfordítással és a teljes társadalom áldozatvállalásával egészségügyi rendszereink előbb-utóbb úrrá lesznek ezen a járványon, de hosszú távon csakis az életvitelünk gyökeres megváltoztatása hozhat megoldást.

Források:

Csathó, Á. (2012). Ökológia és adaptáció: biokulturális modellek az orvosi antropológiában. In Lázár, I., Pikó, B. (szerk.). Orvosi antropológia. Budapest: Medicina

Horváth, B. (2019). A beteg bolygó. Budapest: Typotex

Jones, K., Patel, N., Levy, M. et al. Global trends in emerging infectious diseases. Nature 451, 990–993 (2008). https://doi.org/10.1038/nature06536

Morand, S. (2020). Emerging diseases, livestock expansion and biodiversity loss are positively related at global scale. Biological Conservation, 248, 108707. doi:10.1016/j.biocon.2020.108707

Saklayen MG. The Global Epidemic of the Metabolic Syndrome. Curr Hypertens Rep. 2018;20(2):12. Published 2018 Feb 26. doi:10.1007/s11906-018-0812-z

Wu, C., Chen, X., Cai, Y., Xia, J., Zhou, X., Xu, S., … Song, Y. (2020). Risk Factors Associated With Acute Respiratory Distress Syndrome and Death in Patients With Coronavirus Disease 2019 Pneumonia in Wuhan, China. JAMA Internal Medicine. doi:10.1001/jamainternmed.2020.0994

Zhou, Y., Chi, J., Lv, W., & Wang, Y. (2020). Obesity and diabetes as high‐risk factors for severe coronavirus disease 2019 ( COVID ‐19). Diabetes/Metabolism Research and Reviews. doi:10.1002/dmrr.3377

https://www.un.org/sustainabledevelopment/blog/2019/05/nature-decline-unprecedented-report/

https://koronavirus.gov.hu/elhunytak