A 35. Humán Tudományi OTDK a Miskolci Egyetem szervezésében és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével online, a Microsoft Teams felületen került megrendezésre április 14-16. között. Az eseményt beszédével Dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke, prof. Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, Veres Pál, Miskolc polgármestere és Soltész Orsolya, a Miskolci Egyetem hallgatója nyitotta meg. A különféle tagozatok sokszínű előadásait az innovatív ötletek, kreatív kérdésfeltevések és izgalmas kutatási eredmények határozták meg.
Aktuális kihívások a fordítás elméletében és gyakorlatában
Hargitay Hanna (ELTE BTK) angol nyelvű előadásában a Biblia angolra fordításának napjainkban is aktuális kihívásaival ismerkedhetett meg a hallgatóság. Az előadásban a hangsúly főként arra a konfliktusra helyeződött, hogy a Biblia olvasói közönsége már rendelkezik-e a keresztény kulturális alapokkal, amelyek a bibliai történetek megértéséhez szükségesek, vagy „új belépőként” frissen ismerkedik-e a keresztény kultúra alapjaival a Biblián keresztül. Az előadó ezt főként a Good News Bible, egy kulturálisan univerzálisabb közönséget megszólítani próbáló angol bibliafordítás elemzésével vizsgálta. A Good News Bible és a specializáltabb fordítási megoldásokkal élő King James Bible összehasonlítása, illetve a kifejezetten a Bibliára jellemző specifikus kifejezések vizsgálata által megállapításra került, hogy a fordítás során sokszor választanunk kell, hogy mi a cél: idegenítés vagy honosítás, az eredeti pontos, hű visszaadása, vagy az olvasók kulturális hátterével és ismereteivel harmóniában álló fordítás létrehozása. A Good News Bible fordítói ez utóbbit választva elveszítik ugyan a Biblia gazdag fogalomrendszerének egy részét, de cserébe több embert tudnak megszólítani a Biblia üzenetével. Hargitay Hanna a Fordítástudományi tagozatban 2. helyezéssel végzett.
Nagy Balázs (ME BTK) előadásában a szépirodalmi fordítás és ahhoz szükséges kreativitás lehetőségeit kutatta a mesterséges intelligencia által létrehozott fordításokban. Kutatása során összehasonlította Heller A 22-es csapdája és Hemingway Az öreg halász és a tenger című műveinek Google fordítóval és kézzel lefordított változatait. Az eredményből látszik, hogy a mesterséges intelligencia a pragmatika, a játékosság és a szándékosan, viccből rosszul használt kifejezések vagy nyelvtan terén számos hiányosságot mutat. Dr. Seidl Péch Olívia Zita előremutató kérdésében arról érdeklődött, van-e valamilyen törekvés jelenleg ennek az akadálynak az elhárítására. Az előadó egy olyan kutatást említett, amely sentiment recognition módszerrel kísérletezik. Ennek lényege az lenne, hogy bizonyos kifejezéseket olyan pragmatikai „címkékkel”, metaadatokkal látnának el, amelyek segítségével a mesterséges intelligencia a szöveg érzelmi töltetének értelmezésére is képes lenne.
Művészet-e a LEGO?
Vadász Dávid (EKE BTK) újszerű művészetértelmezési előadása a Lego építményekben rejlő művészeti potenciált, a Lego szobrok művésziségét vizsgálta. Az előadásban bemutatott LEGO művek olyan témákat dolgoznak fel, mint például a bőrszín alapú diszkrimináció, a holokauszt vagy éppen a kínai politikai rendszer. Az előadó reflektált arra is, hogy olyan érzékeny témák feldolgozása során, mint például a holokauszt, éppen sokkoló jellegével tudja felhívni a figyelmet egy ilyen szokatlan mű a téma relevanciájára, vagy éppen újabb értelmezéseire. Az előadás konklúziójában megállapításra került, hogy a LEGO igenis lehet művészet, és mint a műalkotások építőanyaga, biztosíthat olyan hozzáadott értéket vagy többletjelentést, amely a kész műalkotás további értelmezési dimenzióit bővíti.
Sokszínű Kelet
Kép forrása: Mátyás Anna Réka előadása
Kozma Zsófia (ELTE BTK) előadásán keresztül a keleti és nyugati politikai ideológiák kapcsolódási pontjaival ismerkedhettünk meg. Az előadás során megtudhattuk, melyek azok a közös alapok, amelyeken a kínai és európai politikai ideológiák is nyugszanak, illetve milyen eltéréseket fedezhetünk fel ezeknek alakulásában a modern kor történelme során. Az előadásban megismerkedhettünk a „kínai álom” fogalmával és jövőbeli ambícióival is. A zsűrivel folytatott diskurzus során az a kérdés vetődött fel, hogy mennyire értelmezhetjük ezeket az ideológiai célkitűzéseket szó szerint, avagy mennyire kell komolyan vennünk az ideológiai alapon kitűzött célokat, azok mennyiben fognak megvalósulni.
Mátyás Anna Réka (KRE BTK) előadása, könnyedebb hangvételben, Feng Yuxiang, egy keresztény hitű kínai tábornok figurája köré épülő kacsa életét vizsgálta, akiről elterjedt az álhír, hogy magyar származású. Kiemelte előadásában, hogy a hoax hátterében az erősen tudománytalan turanista megközelítés is állhat, amely szerint a 20. század derekán a magyar közvélemény egy része szövetségeseit a „turáninak” tartott keleti népek köreiben kereste. A „Feng tábornok” magyar gyökereiről szóló álhír 1927-ben a Pesti Hírlapban jelent meg először, és olyan hírek is szárnyra kaptak későbbi alakulásában, hogy a tábornok egy szerelmi affér miatt hagyta el Magyarországot és tért vissza Kínába, ahonnan családja is származott, és ott, többek között, bálnavadászként is tevékenykedett. A témaválasztást és az előadást is igen szórakoztatónak és ötletesnek találta a zsűri. Mátyás Anna Réka az Orientalisztika I. tagozat 2. helyezettje lett.
Változatok nyelvekre – hollandul és magyarul
Kép forrása: Hargitai Lili előadása
Hargitai Lili (KRE BTK) holland leíró nyelvészeti kutatása a rendhagyó V1-szórend feltérképezésére tett kísérletet a holland nyelvben. A kutatás keretein belül bemutatásra került két viszonylag aktuális feltételes módú szerkezet, amelyek közül az egyik egy szószmárka reklámszlogenje után a Croma-szerkezet nevet viseli. Az előadás során megismerkedhettünk a holland segédigék és feltételes mód szabályszerűségeivel és szokatlan jelenségeivel, amelyeknek közkeletűségét az előadó korpuszelemzés és kérdőíves kutatás alkalmazásával az anyanyelvi nyelvhasználók köreiben is vizsgálta. Említésre került az is, hogy hogyan hathat a német nyelv a holland nyelv változására, illetve hogy milyen további kutatásokat lehetne lefolytatni a továbbiakban ennek a hatásnak a bebizonyítására, a változások tetten érésére. Hargitai Lili előadásával a Germanisztika és néderlandisztika tagozat 1. helyét érdemelte ki.
A nyelvtörténeti tagozatba való rövid betekintés során Csibrány Lili (DE BTK) előadásából megtudhattuk, hogy milyen praktikus indokok húzódhattak meg az ómagyar korban az erdők elnevezései mögött. Előadásában átfogó képet adott arról, hogy az erdők elnevezései hogyan jönnek létre, miért töltenek be különleges helyet a tájnevek elnevezései között, és hogy mennyire lehetnek időtállóak ezek az elnevezések. Lili azt is kiemelte, hogy kutatásának különös relevanciát ad az a tény, hogy az erdők elnevezései a magyar helynévrendszer összefüggéseiben rendszerszerűen eddig még nem kerültek vizsgálatra. Az előadás során többek között megtudhattuk, hogy a „haraszt” szó alapvetően kocsányos tölgyet jelent, de mivel felveszi a cserjés bokor jelentést is, ezért önmagában szerepelhet akár az erdő kifejezés helyett is. Csibrányi Lili a Nyelvtörténet és névtan tagozat 2. helyezettje lett.
A vírus nyelve
Kép forrása: Deák Iréna előadása
Az aktuális kihívások között természetesen a koronavírus is kapott szerepet: a Humán Tudományi Szekcióban főként a nyelvészeti tagozatok témájává vált.
Deák Iréna (RS UE) a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos közbeszédben megjelenő fogalmi vagy kognitív metaforákat vizsgálta Aleksandar Vučić, Orbán Viktor és Angela Merkel beszédeiben. Olyan metaforák kerültek elő, amelyek az országot tartályként értelmezték, amelyen belül vagy kívül helyezkedik el a járvány. Visszatérő tendencia volt az is, hogy a járványkezelést harchoz, küzdelemhez hasonlították, amellyel az országnak meg kell birkóznia a győzelem érdekében. Az is megjelent több kormányfő nyilvános megszólalásában, hogy a járványt egy entitásként, egy konkrét dologként jellemezték, és az is előfordult, hogy a megszemélyesítés eszközével éltek, például hogy a vírus „bejön az országba”. Az előadás konklúziójaként a metaforák hatásáról, retorikai vagy befolyásoló erejéről volt szó.
Papp Martin (ELTE BTK) előadásában a norvég államfő, Erna Solberg politikai beszédeiben fellelhető, koronavírussal kapcsolatos manipuláció és érzelmi érvelés dimenzióit tárta fel. A konkrét beszédek elemzése által olyan példákat láthattunk, amelyek során az államfő a személyes névmások (én/mi) gondos megválasztásával, passzív szerkezetekkel, vagy éppen a komolyabb üzenetű kijelentések erősebb érzelmi töltettel rendelkező kontextusba helyezésével támogatta beszédei retorikai hatásfokát. A bírálat során elhangzott, hogy a kutatás során érdemes lenne erősebb hangsúlyt fektetni a manipuláció és az érzelmi érvelés közti különbségekre.
A nyelv és a kogníció kusza hálójában
Kép forrása: Rommel Anna előadása
Árvay Kata Emese (ELTE BTK) Milyen színű a szombat? című előadásában azt vizsgálta, hogy az emberek milyen színeket társítanak olyan köznevekhez, amelyeket alapvetően nem szoktunk adott színek szerint értelmezni, például egyszerű, fizikai tárgyakhoz, természeti jelenségekhez vagy absztrakt fogalmakhoz. Az előadásból kiderült többek között az is, hogy az emberek az „utazás” szóhoz hajlamosak a kék és a lila színeket társítani, mivel a BKK vonaljegyein alapvetően ezek a színek dominálnak. Azt is megtudhattuk, hogy az „erdő” szóhoz jellemzően az adott évszak szerint társítanak színeket az emberek, így ősszel, amikor az interjúk készültek, jellemzőbben barna és sárga színeket választottak. A kutatás során az előadó korpuszelemzéssel és személyes interjúk során felvett adatokkal is vizsgálta hipotéziseit.
Rommel Anna (BCE TK) Hétfő vagy péntek? Az idő megértése térbeli tapasztalatok útján című angol nyelvű előadásában azzal az izgalmas kérdéssel ismerkedtünk, hogy az idő, például a hét napjainak felfogása során mi „megyünk” a jövő felé, vagy a jövő „jön” felénk. Munkája során az előadó egy orosz kutatást ismételt meg angol mintán, miközben kísérletet tett az eredeti kutatás hiányosságainak pótlására is. Az eredményekből kiderült, hogy valóban lehet közel egymáshoz az idő– és térérzékelésünknek, és hogy ez a tulajdonság nem szűkíthető le egy adott nyelv beszélőire.
Beszédünk három irányból: beszédhibák, fonotaktika és prosopopoiia
Kaposvári Boglárka és Mrázik István (ELTE BTK) előadása azt a kutatást mutatta be, mely szerint a beszédhangzavarral, vagyis beszédhibával rendelkező tanulók a közoktatásban eltérő értékelésben részesülhetnek, mint beszédhibával nem rendelkező társaik. A szerzők a vizsgálódást a már létező kutatások áttekintésével, és egy „pilot” kutatással indították, amely során tanár szakos hallgatókat kértek meg előre felvett hanganyag alapján beszédhibás és nem beszédhibás tanulók feleleteinek értékelésére. A pilot kutatás azt az eredményt hozta, hogy a hallgatók jellemzően rosszabb értékelést adtak a beszédhibás feleletekre. A dolgozat alapjául szolgáló kutatást egy nagyobb, relevánsabb mintán, jelenleg közoktatásban aktívan tanító oktatók adatai alapján végezték el. A kutatás során készítettek két, érettségi felelet-szerű felvételt, és ezt kellett értékelnie a gimnáziumi, szakiskolai és egyéb intézményben tanító tanároknak. A kutatás vegyes eredményeket hozott, de általános tendenciaként azt a következtetést vonták le, hogy valóban van eltérés a beszédhibás és nem beszédhibás feleletek értékelése között. Ez főként a gimnáziumi kategóriában mutatkozott meg. A zsűri mind a kutatás módszertanának alapos kidolgozottságát, mind a téma relevanciáját méltatta.
Kovács Petra (ELTE BTK) Az anyanyelv fonotaktikája az L2 beszédészlelésben a mintázatfelismerési elmemodell tükrében című angol nyelvű előadásában arról kaphattunk közelebbi képet, hogy a magyar anyanyelvű angolul tanuló diákok beszédészlelésére milyen hatással vannak az anyanyelvi sajátosságok. A kísérlet során a tesztalanyok elvégeztek egy angol szintfelmérő tesztet, majd el kellett dönteniük, hogy a szavak, amelyeket hallanak, angol szavak-e, vagy sem. A kutatás eredményeiből többek között az is kiderült, hogy ahogy nő az angol nyelvi tudásunk szintje, úgy támaszkodunk egyre inkább az angol hangok helyes fonotaktikájára, és kevésbé az anyanyelvünkére.
Pallós Anna Lídia (KRE BTK): Amiről nem lehet beszélni arról nem is kell című előadásában egy olyan irodalmi jelenséget, a prosopopoiiát vizsgálta, amelyben a megszólalni nem tudó alak hangot kölcsönöz, hogy elmondhassa mondanivalóját. A vizsgálat alapjául Ottlik Géza Iskola a határon című regénye szolgált. Az Iskola elbeszélői narratíváinak és különleges nyelvi sajátosságainak bemutatásával tett kísérletet az előadó arra, hogy közelebbi képet nyújtson erről a jelenségről. Az előadásban különös hangsúly került Medve karakterére, aki saját hangjának meglelése érdekében teremti meg M. karakterét, és rajta keresztül próbálja meg életének üzenetét eljuttatni barátaihoz azért, hogy azok tanúivá, örököseivé váljanak. Pallós Anna Lídia előadásával a 20. századi magyar irodalom I. tagozat második helyét érte el.
Az OTDK testközelből
A Humán Tudományi OTDK-t nemcsak a tagozatok sokszínűsége tette izgalmassá, de az esemény szervezői esti szabadidős programokkal és online gerincjógával is próbálták növelni az esemény személyességét, jó hangulatát, az online térben is. Az esti programok során a Műút folyóirat szervezett irodalmi beszélgetéseket, többek között Garaczi László íróval is, melyek visszanézhetők a Szekció Youtube csatornáján.
Arról, hogy milyen élmény volt előadóként és nézőként részt venni az OTDK-n, Hargitai Lilit, a Germanisztika és néderlandisztika tagozat 1. helyezettjét kérdeztük:
„Idén először vettem részt az OTDK-n, és azelőtt sokat hallottam róla, hogy milyen jó odautazni, és hogy az előadásokon kívül is mennyi beszélgetés jön létre. Ez online nyilván más volt, de azt éreztem, hogy a kísérőprogramokkal így is meg tudta közelíteni az élő színvonalát, és így is jöttek létre kapcsolatok, mind a tanárok, mind a diákok között, legalábbis nálam biztosan.
Szerintem az egyetem mindent megtett azért, hogy lehessen olyan az alkalom színvonala, mint egy élő OTDK-é, és a magam részéről is igyekeztem mindent megtenni, hogy ugyanolyan legyen, mintha élőben adnék elő. Állva beszéltem, kiöltöztem, és attól, hogy otthonról adhattam elő, próbáltam olyan környezetet teremteni, mintha tényleg egy élő zsűri előtt állnék, és így meg tudta közelíteni azt a hangulatot. Úgy éreztem, az előadásom után a kérdések alapján sikerült ugyanúgy felkelteni az érdeklődést, mintha élőben lennék, és kialakult egy jó beszélgetés. Az is nagyon jó élmény volt, hogy a zsűri kérdéseiből úgy tűnt, hogy tényleg elgondolkodtatta őket a témám, és bár a szakterületük germanisztika volt, az enyém pedig néderlandisztika, rögtön próbálták a témámat a saját területükre adaptálni.
A többi előadást is nagyon érdekes volt hallgatni, a saját tagozatom összes előadását is megnéztem, ezen kívül pedig különösen az Általános nyelvészet tagozat érdekelt, mert elméleti nyelvészet MA-ra készülve ezen előadások nagyon megerősítettek abban, hogy valóban ez érdekel, és én is ilyen témákkal szeretnék majd foglalkozni a későbbiekben.”
Kezdetét vette a 35. OTDK „érdemi része” , szerkesztőségünk pedig az idei évben is beszámol mind a 16 – jelenleg rendhagyó módon online megrendezésre kerülő – Szekcióról. Kövessétek tehát a TudományON-t és az OTDK rovatunkat, hisz a következő hetekben számos tudósítás érkezik!
A cikk írója Füredi Barbara. a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium szakkollégistája, az ELTE PPK és a PPKE BTK hallgatója
A fotók a Szekció online felületén kerültek elkészítésre.
A 35. OTDK előkészítésével kapcsolatos központi feladatok ellátására a Nemzeti Tehetség Program és a Miniszterelnökség 17.000.000 Ft támogatást biztosított 2020. július 1. és 2021. június 30. között.
