1. Bevezetés
A koronavírus járvány lassan már több, mint egy éve az életünk szerves részét képezi. A járvány következményei megviselik a társadalmakat, indivídumokat, államokat, s azoknak a politikai rendszereit.
A következő elemzés az Európai Unió –későbbiekben unió- egyes tagállamainak a COVID-19-re adott válaszát kívánja prezentálni, elemezni, értelmezni, s értékelni. A vizsgálat metszete persze nem foglalja magába az összes uniós tagállamot, a keret leszűkül Németországra és Franciaországra.
Az előbb említett országok válságkezelési mechanizmusait a szerző nem hasonlítja össze, részenként lesznek egymás után bemutatva szakcikkek, hírek és interjúk alapján. Komparatisztikára az elemzés végén kerül sor, ahol az elemző összeveti a taglalt államok eredményeit, hiányosságait.
A szerző képekkel, grafikonokkal, s idézetekkel kívánja olvasmányosabbá és jobban értelmezhetővé tenni az elemzést.
2. Gazdaságvédelmi és politikai intézkedések
Nem túlzás állítani, hogy a pandémia az összes országot megviselte, általános válságot idézett elő, melyekre mindenki igyekezett megtalálni a megoldást, több vagy épp kevesebb sikerrel.
Németországot nem érte váratlanul a járvány, igyekeztek felkészülni az elkövetkezendő nehézségekre, s mivel a világ egyik gazdasági hatalmáról beszélünk, melynek egészségügyi rendszere példás, sarkosan fogalmazva ’’jó esélyekkel” várták a járványt.
1. kép: Koronavírussal kapcsolatos adatok Németországban, 2021.03.09-én;
Az 1. képen látható adatok a lakosságarány tükrében megfelelő válságkezelésről tesznek tanúbizonyságot: a csaknem 83 millió lélekkel rendelkező Németországban mindössze a lakosság 0,086%-a hunyt el, míg a jelenlegi aktív fertőzöttek száma csaknem 3%.
A német gazdaságvédelmi intézkedések a tendenciákat tekintve jól működtek. Egy év elteltével a munkanélküliség aránya 5,9%-ról 5,8%-ra csökkent, jelenleg megközelítőleg 44,8 millióan vannak munkaviszonyban. Peter Altmaier gazdasági miniszter szavaival élve:
„A szövetségi kormány minden korábbinál nagyobb szabású gazdasági stabilizációs és növekedésösztönző programot indított el a járvány nyomában keletkezett válság kezelésére.’’
A szövetségi kormány a vállalatoknak csaknem 80 milliárd eurót folyósítottak, fizetéskiegészítésre 23 milliárd eurót fordított az állam, s a technológiai innovációk fejlesztését, kutatásait sem hanyagolták el, ezen célok eléréséhez több milliárd euróval járult hozzá Németország. Jó hír a német gazdaságnak, hogy a lakossági fogyasztás az egy évvel ezelőtti, látványos –6%-os– csökkenés után csaknem 3,6%-al növekedhet. Példátlan volt a német válságkezelésben azon intézkedés, amit 2020-ban eszközölt a szövetségi kormány: szinte bármelyik gazdasági szereplőnek kínáltak támogatást, mely felső korlát nélküli hitelprogram keretein belül valósult meg (ezen támogatás keretein belül csaknem 500 milliárd eurót mozgathatott meg az állam).
A siker miben volt keresendő? Természetesen közrejátszottak azon jogszabályok, melyek a gyülekezést, s érintkezést kívánták megakadályozni, de ennél többről van szó.
Németországba később érkezett meg a vírus, fegyelmezettek voltak a polgárai, a fiatalok javarészt nem találkoznak annyit a nagyszüleikkel, mint más országokban, kevesebb kontaktust létesítenek ezen veszélyeztetett korosztállyal. A németek gyorsan adaptálódtak a vírushoz, s nem feltétlen kellett kivárni a központi kormányzat reakcióját a járványhelyzet alakulása kapcsán: a szubszidiaritás elve gyönyörűen érvényesült a német válságkezelésben, hiszen a szövetségi tartományok gyorsan, a helyi szcenárióhoz mérten hoztak meg felelős döntéseket, ráadásul a németek teljes mértékben megfogadták, betartották és betartatták a szakértők, orvosok javaslatait, véleményeit a járvánnyal kapcsolatban.
Franciaország a német modellel szemben egy kevésbé sikeres történet (az európai kontinensen Franciaországban azonosították az első koronavírusos beteget, 2020. január 24-én). Jelenleg csaknem 3,5 millióan fertőződtek meg COVD-19-el, 267,539-en gyógyultak meg, s kb. kilencven ezren hunytak el –ez Franciaország népességének 0,13%-a-.
A járvány első heteiben nem volt pánik, az emberek nem érezték a vírus súlyát. 2020. március 17-től kerültek nyilvánosságra az intézkedések részletei. A csomag a GDP 4,3%-át tette ki, csaknem 347 milliárd eurót mozgósított a francia állam a válságkezelésre, mely keretein belül 2 milliárd jutott a járvány egészségügyi vonatkozásának finanszírozására, 300 milliárd vállalatok támogatására, s 45 milliárd a gazdasági intézkedésekre.
A francia államot több aspektusból is váratlanul, rosszkor érte a járvány, hiszen az egészségügyi infrastruktúrája nem állt készen, hiányoztak készítmények, szerek, sőt a tudományos kutatás területén sem állt teljes lábakon.
2. kép: Koronavírusos megbetegedések Franciaországban 2020-ban
A 2. képen látható adatok is azt bizonyítják, hogy a francia állam nem kezelte kellően, s időben a járványt, március végén, április elején akár a 4500-at is elérte a napi megbetegedések számát.
Franciaország az egyik legcentralizáltabb ország a világon, központi irányítás alatt áll szinte minden az állam által, ami alól az egészségügy sem kivétel: egy főleg helyi szinten történő, gyors és hatékony reagálást igénylő vírus ellen nem feltétlen volt előnyös ezen centralizáció, s nagyban hozzájárult a járvány által okozott szignifikáns károkhoz. Számos, a védekezéshez nélkülözhetetlen jószág nem állt rendelkezésre sokáig: nem volt elegendő szájmaszk, illetve lélegeztetőgép.
Franciaország, igaz egyszer már bezárt, de a központi kormányzat tétlensége és halogatása számos emberéletbe került. A francia elnök, Emmanuel Macron így nyilatkozott a járvány első hulláma után:
„Az ország kételkedik önmagában, s tart az idősebb és fiatalabb generáció közé éket verő globalizációtól.’’
3. kép: Párizs utcáinak fertőtlenítése
3. A gazdaságvédelmi intézkedések hatása a politikai rendszerek stabilitására
Általánosan megállapítható azon tendencia, hogy a koronavírus járvány elterjedésével együtt előtérbe kerültek a konspirációs elméletek, dezinformációk, s, hogy az álhírek akár halálosak is lehetnek –gondoljunk csak a maszkviselés értelmének ’’tudományos’’ kritikájára–.
Németország politikai rendszerét nem ingatta meg a járvány, sőt, 2020 februárjában épphogy kormányválság volt Berlinben, ami a járvány terjedésével egyidőben, elmúlt. A helyi szintű, gyors és hatékony reagálás bizalmat táplálhat az egyénekben, főleg, hogy a lakosság elégedetlensége miatt lassan kinyitják a német településeket –természetesen szigorú intézkedésekkel és korlátozásokkal, de már lehet látogatni a könyvesboltokat, virágboltokat stb.-.
Fontos azonban megemlíteni, hogy komoly tüntetések zajlottak le Németország szerte a lezárások kapcsán.
4. kép: Tüntetők a lezárás ellen
2020 novemberében több tízezres felvonulás zajlott le Berlinben, mely erőszakba torkollott, melyen részt vettek többek között szélsőséges politikai nézeteket vallók, QAnon szimpatizánsok és összeesküvéselmélet hívők. A tömeget a korlátozások megszegése miatt a rendfenntartó szervek gyorsan feloszlatták, mindazonáltal világossá vált, hogy még egy stabil, s racionális társadalmakban -mint a német- bőven van helye és táptalaja a manipulációnak, szélsőségeknek és összeesküvéseknek.
Franciaország kapcsán többen is aggodalmukat fogalmazták meg, elsősorban Macron elnök növekvő hatalma miatt.
A francia elnök szavatos szófordulattal jellemezte az országra váró nehézségeket:
„Háborúban állunk„
A kifejezés tükrözi az elnök hozzáállását a járványhoz való hozzáállását: a drasztikus lezárásokat, hatalmának növelését, s a rendeletek általi kormányzást valahogyan legitimálnia kell, erre pedig mi sem kézenfekvőbb, ellenségfogalmat kell gyártani.
Történelmi fiaskó lenne azt gondolni, hogy a franciák hagyják az igazságtalannak tűnő kormányzást, fel fognak ellene lépni. Számos tüntetés, tiltakozás is volt jelen Franciaországban, erre legutóbbi példa a nemzetbiztonsági törvény elfogadása elleni fellépések voltak a civilek részéről.
A francia politikai rendszer nem volt a legstabilabb lábakon a koronavírus járvány előtt, a ’’yellow vest’’ tüntetések hónapokig a nemzetközi és francia köztudatban jelen voltak. A járványkezelés azonban némi pozitívummal is járt az elnök szemszögéből: 2021 februárjában csaknem a franciák 42%-a volt elégedett az államfő munkájával.
A járvány Németországgal ellentétben jobban polarizálta a francia társadalmat, feszültségek kezdtek el felhalmozódni, melyek az ideiglenesnek tűnő százalékpont javulásával akár kezelhetőnek tűnnek a francia elnöknek, mindazonáltal ha egyszer ezen elnyomott sérelmek kirobbannak, Franciaország beleremeghet.
4. Konklúzió
A két vizsgált ország különböző utakat járt be a koronavírus elleni küzdelem folyamán. Németországról elsősorban pozitív kontextusban lehet beszélni, Franciaországra viszont ez már nem lenne igaz.
Németország viszonylag kevés halottal és szignifikáns gazdasági visszaesés nélkül birkózott meg eddig az elé táruló feladattal, melynek fő okai a gyors helyi szintű reakció, kompetens kormányzás és felkészült egészségügyi rendszer voltak. Franciaország a lehető legrosszabb pillanatban került bele a válságba: az emberek elégedetlenek voltak a kormányzattal, az állam reagálóképessége lassú és bürokratikus, ráadásul a vírus kezeléséhez szükséges elégséges infrastruktúra sem volt biztosítva az országban.
Németországban a nyitásról döntöttek a lezárások sikerességét követően, Franciaországban a halogatás, s az azt követi lezárások után ismételten komoly korlátozásokra lehet számítani.
Németország és Franciaország közösen nyújtották be az uniónak 2020 májusában az egyik valaha látott legnagyobb segítségnyújtási alap tervezetét. Nem véletlen tehát, hogy Franciaország közrejátszott a csomag beterjesztésébe, illetve elfogadtatásában, hiszen a két ország közül ezen entitásnak kellett jobban a segítség.
Németország viszonylag könnyen lépheti át a járványt, csekély gazdasági visszaeséssel, s a társadalom többségének a bizalmával a politikai rendszer iránt. Franciaország ezzel szemben ismételten tüntetések, zavargások és elnyomott feszültségek kirobbanásának helyszínévé válhat, főleg, hogy valószínűleg megint be kell teljesen zárnia az országnak.
Érdemes a téma kapcsán megvizsgálni Macron elnök beszédeit és kommunikációját, azokban hogyan beszél a koronavírusról, az ellenségfogalom alkotás attitűdjeit kutatni.
A Szerző tanulmánya a Külügyi Műhely Alapítvány 2021. márciusban meghirdetett, a nyugat-európai országok válságkezelésének fejlődése válaszul a COVID-19 pandémiára c. pályázat kapcsán készült el.
A szerző a Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Politológia BA (II. évfolyam) hallgatója.
5. Források
- (n.i.) (2020): Erőszakba torkollott a lezárások elleni tüntetés Németországban. letöltés helye: https://www.szabadeuropa.hu/a/eroszakba-torkollott-a-lezarasok-elleni-tuntetes-nemetorszagban/30937032.html. (utolsó letöltés: 2021.03.09.);
- (n.i.) (2020): France’s response to COVID-19. In Strategic Comments, VOL. 26, COMMENT 18., 4 o.
- (n.i.) (2020): Koronavírus Franciaországban: válság, bizonytalankodás, viták. letöltés helye: https://vilaggazdasagi.blog.hu/2020/04/15/koronavirus_franciaorszagban_valsag_bizonytalankodas_vitak. (utolsó letöltés: 2021.03.09.);
- (n.i.) (2021): Hatottak a korlátozások, mindenhol lazítanak Németországban. letöltés helye: https://24.hu/kulfold/2021/03/08/korlatozas-lazitas-nemetorszag/.. (utolsó letöltés: 2021.03.09.);
- (n.i.) (2021): Országos tüntetés a francia nemzetbiztonsági törvény ellen. letöltés helye: https://hu.euronews.com/2021/01/30/orszagos-tuntetes-a-francia-nemzetbiztonsagi-torveny-ellen. (utolsó letöltés: 2021.03.09.);
- Domokos Erika (2021): Koronavírus: kiállja a próbát a német válságkezelés. letöltés helye:https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/koronavirus-kiallja-a-probat-a-nemet-valsagkezeles.722264.html. (utolsó letöltés: 2021.03.09.);
- Julia Belluz (2020): The 4 simple reasons Germany is managing Covid-19 better than its neighbors. letöltés helye: https://www.vox.com/21495327/covid-19-germany-coronavirus-cases-deaths. (utolsó letöltés: 2021.03.09.);
- Kerner Zsolt (2021): Macron sokkal népszerűbb most, mint előző hónapban volt. letöltés helye: https://24.hu/kulfold/2021/02/19/macron-nepszeruseg/. (utolsó letöltés: 2021.03.09.);
- Korpics Fanni (2020): Franciaország a koronavírus kereszttüzében. letöltés helye: https://ajtk.hu/hu/kutatas/kutatoi-blog/franciaorszag-a-koronavirus-kereszttuzeben. (utolsó letöltés: 2021.03.09.);
- Körösi Zsuzsa (2020): Válságkezelés francia módra és Macron épülő tejhatalma. letöltés helye: https://merce.hu/2020/03/22/valsagkezeles-francia-modra-es-macron-epulo-teljhatalma/. (utolsó letöltés: 2021.03.09.);
- Rónay Tamás (2020): A német válságkezelés titkának nyomában. letöltés helye: https://nepszava.hu/3075075_a-nemet-valsagkezeles-titkanak-nyomaban. (utolsó letöltés: 2021.03.09.);
- SZ. A. (2020): Mitől működhet jól a német válságkezelés?. letöltés helye: https://novekedes.hu/elemzesek/mitol-mukodik-jol-a-nemet-valsagkezeles. (utolsó letöltés: 2021.03.09.);
6. Ábrák jegyzéke
1. kép: Koronavírussal kapcsolatos adatok Németországban, 2021.03.09-én. letöltés helye: http://pandemia.hu/nemetorszag-koronavirus/. (utolsó letöltés: 2021.03.09.);
2. kép: Koronavírusos megbetegedések Franciaországban 2020-ban. In (n.i.) (2020): France’s response to COVID-19. In Strategic Comments, VOL. 26, COMMENT 18., pp. 3.;
3. kép: Párizs utcáinak fertőtlenítése. letöltés helye: https://www.aa.com.tr/en/latest-on-coronavirus-outbreak/france-covid-19-infections-up-deaths-remain-low/1875060. (utolsó letöltés: 2021.03.09.);
4. kép: Tüntetők a lezárás ellen. letöltés helye: https://www.nbcnews.com/news/world/qanon-supporters-join-thousands-protest-against-germany-s-coronavirus-rules-n1238783. (utolsó letöltés: 2021.03.09.);
