A külügyi és külgazdasági elemzések legfiatalabb hazai tudományos folyóirata határidőre, azaz
májusra készült el, benne 18 hazai és határon túli szerző művével.
A Külügyi Műhely c. online tudományos folyóiratot 2019-ben alapította 22 doktoranduszhallgató, doktorjelölt és fiatal szakértő Magyarország több felsőoktatási intézményéből. A kiadvány célja, hogy teret biztosítson olyan külügyi és külgazdasági elemzések publikálásához, amelyek egyetemi hallgatóktól, oktatóktól és szakértőktől származnak. Bár az első szám is nagy figyelemnek örvendett – összesen 11 publikáció jelent meg – a 2020/1. számhoz közel kétszer annyi kézirat érkezett be, mint amennyi megjelenhetett.
A kéziratok kiértékelését – amely kollegiális, duplavak módszerrel valósult meg – követően született meg a Külügyi Műhely jelenleg is megismerhető tartalma, amely számos szakterület szakértőjétől tartalmaz kutatási eredményeket. A teljesség igénye nélkül az alábbi témákat dolgozták fel a szerzők.
Salvador Neto Luis az afrikai migrációkezelést vizsgálva mutatta be a migrációt kiváltó tényezőket, és adott áttekintést a napjainkban zajló eseményekről. Klotz Péter az Európai Unió antikorrupciós politika fejlődési ívét vázolta fel, amely kutatás témájában erőteljesen illeszkedik a Kapacitásfejlesztés és szemléletformálás a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében című uniós finanszírozású projekthez. Wágner Tamás Zoltán – aki a Külügyi Műhely Szerkesztőbizottságának is a tagja egyben – a digitális adók kérdését járta körül, amely kifejezetten aktuális kérdés a digitális cégek megadóztatásával kapcsolatos nemzeti és nemzetek felett átnyúló törekvések szempontjából.
Garai Renáta a családon belüli erőszak szabályozását járta körül Szlovákiát és Ausztriát is bevonva az elemzés fókuszába. A téma a koronavírus-járvány okán, sajnálatos módon, ismét aktuális problémává vált világszinten. Hajdu Gábor a szabályozási befagyasztás problémakörét járta körül, amely a külföldi befektetésvédelemmel áll szoros kapcsolatban. Horváth Attila egy műszaki elemzésen keresztül mutatta be az űrtevékenység kapcsán a nemzetközi együttműködés szükségességét. Nagy Gergely a latin-amerikai országok népszövetségi tagságának idejére tekint vissza, megvizsgálva az Egyesült Államok régióra irányuló politikájával. Buleca Szibilla – Csepisz Oleszja – Revucka Irina írásukban az önkéntes biztosítási kötelezettségekről adtak összefoglalót Ukrajnába. Zalai Anita a migrációs folyamatok történelmi áttekintését végezte el Spanyolország esetében. Mint az látható, a Külügyi Műhely 2020/1. számában szerteágazó kutatási eredmények láttak napvilágot, ugyanakkor számos írás között fedezhető fel logikai kapcsolat.
A Külügyi Műhely 2020/1. lapszáma elérhető a Külügyi Műhely Alapítvány oldaláról, a Magyar Tudományos Akadémia REAL és REAL-J repozitóriumaiban, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban.
A Külügyi Műhely Alapítvány oldalán az alábbi hivatkozáson érhető el a lapszám: http://kulugyimuhelyalapitvany.hu/kulugyi-muhely-2020-1/
Amennyiben Te is szeretnél publikálni a Külügyi Műhelyben, úgy mindenképpen keresd fel a Külügyi Műhely Alapítvány honlapját, és kövesd a Facebook oldalát a legfrissebb hírekért. A kéziratok leadására minden év április 10. és október 10. napjáig van lehetőség, és ennek megfelelően a lapszámok májusban és novemberben jelennek meg.
