Miközben az Egyesült Államokban mindenki gőzerővel készül a nagy napra, a világ többi országában pedig közel mindenki izgatottan figyeli a november 3-án tartandó amerikai elnökválasztás két jelöltjének, Donald Trump jelenlegi elnöknek és Joe Biden korábbi alelnöknek kampányát, addig a számos jelentős kérdés mellett az érdeklődőkben felmerülhet egy kevésbé kardinális is: miért tartják a szavazást épp novemberben és kedden? Íme a válasz.
Kezdetben nem egyetlen napon tartották a választásokat – államoktól függően pedig nem is ugyanazon a napon –, ám észrevehető, hogy 1848-ban Zachary Taylor, az Egyesült Államok 12. elnöke már egy keddi, novemberi szavazást követően került megválasztásra. Ezt követően folyamatosan novemberben tartandó, keddi választásokat láthatunk, ennek pedig oka egy 1845-ben hozott törvény, mely kötelezte az államokat erre.
De miért pont novemberről és keddről van szó? Erre a válasz az akkori Egyesült Államok társadalmi és gazdasági rendszerében rejlik. A 19. században az Egyesült Államok agrártársadalomként működött, a földművesek tevékenysége pedig a legnagyobb mértékben járult hozzá annak működéséhez.
A természeti adottságok okán számos feladat meghatározott időszakhoz volt köthető, így a talajművelés, a vetés, illetve a betakarítás miatt olyan időpontot kellett találni a választáshoz, ami megfelelő a legtöbb ember számára.
Így jött számításba a november, ugyanis a hónap elejéig az aratás már befejeződött, azonban az időjárás még nem volt túlzottan zord. De ezen belül miért kedd, méghozzá a hónap első keddi napja? A válasz szintén az emberek szokásaiból adódik.
Elsősorban fontos volt, hogy ne vasárnap vagy szerdán legyenek a választások, ugyanis az Egyesült Államok lakosságának elsöprő többsége keresztény volt, így a vasárnapot a pihenésnek és istentiszteletnek szentelte, a szerda pedig hagyományosan piacnapként szolgált.
Arra is figyelni kellett azonban, hogy november 1-jén sokan a mindenszentek napját is ünnepelték, így végül az a döntés született, hogy a választásokra minden esetben a hónap első hétfőjét követő keddi napon kerüljön sor. Ez minden szempontból megfelelőnek bizonyult, még úgy is, hogy az akkori viszonyokban sokan egy napot is utaztak annak érdekében, hogy letehessék voksukat.
Kérdés persze, hogy van-e jelenleg ennek bármilyen értelme, azt figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok társadalmi rendszere jelentős mértékben megváltozott, miközben a dolgozó emberek sok esetben épp a munkanap miatt jutnak el nehezebben az urnákhoz. Bár voltak arra törekvések, hogy hétvégi napra tegyék át a választásokat – „meglepő módon” egyetértés volt a demokraták és republikánusok többsége között ebben –, ahogy olyan gondolatok is felmerültek, melyek szerint a választás napját kellene teljes egészében munkaszüneti nappá nyilvánítani, egyelőre maradt a korábbi rendszer.
Hozzá kell persze tenni, hogy az államok eltérően kezelik a helyzetet, így míg például Új-Mexikóban az állampolgárok két óra erejéig elhagyhatják a munkahelyüket a szavazás érdekében – ezen két órát pedig fizetik is a többi munkaórához hasonlóan –, addig több mint 10 államban fizetett munkaszüneti nap került bevezetésre, míg számos más helyen semmilyen engedményt nem kapnak a szavazni vágyók.
Az Egyesült Államok nem az egyetlen olyan állam, ahol nem hétvégén tartják a választásokat – ilyen többek között Dánia, Norvégia, az Egyesült Királyság, Izrael vagy Dél-Korea is –, viszont adott országtól függően más és más indokok szólnak a hétköznapi választások mellett. Az idei persze egy különleges alkalom, hisz a koronavírus-járvány miatt egyre többen preferálják a korai szavazás adta lehetőségeket, ahogy a levélszavazást is, bár hatalmas sorokat így is fogunk látni november 3-án.
Forrás:
https://www.britannica.com/story/why-are-us-elections-held-on-tuesdays
