Kovács Bence az ELTE Természettudományi Kar, Földtudomány BSc szak végzőse, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium tagja. Idén tavasszal az OTDK FiFöMa szekciójában, Gazdaságföldrajz tagozaton nyert különdíjat. Erről kérdeztük.
Kérlek mesélj az általad bemutatott kutatásról. Miért választottad ezt a témát, miért tartottad fontosnak?
2017-ben a Groningeni Egyetemen az Erasmus félévem keretében elvégeztem a Geography, Planning and the European Union című kurzust, ahol különös figyelmet fektettünk az Európai Unión belül fellelhető területi különbségekre.
Már ekkor felmerültek bennem olyan kérdések, hogy vajon még mindig markáns különbségek állnak-e fenn például Nyugat- és Kelet-Németország, Észak- és Dél-Olaszország, vagy a 2004 előtt, illetve azóta belépett tagok között, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
Az Európai Unión belül a költségvetés nagyjából harmada a régiók felzárkóztatására érhető el. Azt, hogy mely területek jogosultak támogatásra, jelenleg csupán az egy főre jutó GDP értéke dönti el, azonban az EU következő költségvetésében már több mérőszámot is figyelembe fog venni – például a foglalkoztatással kapcsolatban. Emiatt gondoltuk úgy a témavezetőmmel, hogy az EU régióinak foglalkoztatási szerkezetének és gazdasági fejlettségének kapcsolata egy aktuális és érdekes kutatási téma lehet.
Mutasd be röviden a kutatásod legfőbb konklúzióit, eredményeit!
2004 és 2016 között vizsgáltam az egyes fő nemzetgazdasági szektorok foglalkoztatási részaránya és az egy főre jutó GDP értékei közötti lineáris korrelációt. Vizsgálatom megmutatta, hogy jelenleg az Európai Unió egészét tekintve a fő dinamikahordozó ágazat a szolgáltató szektor. Az egyes országokat/országcsoportokat (nem minden ország rendelkezik egy értékelhető eredményt adó korrelációszámításhoz elegendő NUTS-2 szintű régióval, így például a közép-európai országokat együtt vizsgáltam) tekintve egy kivételével mindenhol a szolgáltató szektor volt a fő dinamikahordozó – ez a kivétel pedig Olaszország volt.
A számításokat elvégeztem az egyes országok centrumtérségei nélkül is. Ekkor már több vizsgált terület esetén is az ipar vált a fő dinamikahordozóvá – kiemelten jellemző ez a 2004-ben, illetve utána belépett országok esetén.
Miért jelentkeztél az OTDK-ra? Miért tartottad fontosnak a részvételt?
Az alapszakos képzés sajnos sok esetben nem nyújt elegendő lehetőséget arra, hogy a hallgatók elmélyüljenek egy adott témában, illetve hogy személyes kapcsolatokat építsenek ki az oktatókkal.
Emellett feltettem magamnak a kérdést, mire alapozom a mesterképzés elvégzésére irányuló vágyaim, hogyha igazából nem is tudom, hogyan néz ki egy geográfus kutató munkája. Nekem ez elsősorban a kutatói munka kipróbálásáról szólt, és nem arról, hogy megmérettessem magam – az csak egy plusznak indult, de végül tapasztalat és élménycunami lett belőle.
Mindenkinek ajánlom az OTDK részvételt – egyrészt a konferenciahangulat megtapasztalása, másrészt hasonlóan motivált és tehetséges fiatalok megismerése okán.
Mit üzensz egy olyan hallgatónak, aki a következő tanévek során fogja megmérettetni magát a konferencián? Mi az, amire különösen is érdemes figyelnie?
Az első és legfontosabb dolog, hogy válassz egy jó témavezetőt. Beszélj idősebb társaiddal, akik már részt vettek kutatásban, érdeklődj a témavezetőikről, és igyekezz olyat találni, akinek a személyisége, illetve a munkamódszere illik hozzád. Első kutatás esetén a témavezető személye szerintem fontosabb, mint az, hogy milyen témában kutatsz. Maga a folyamat során ajánlom kisebb célok kitűzését, azokhoz tartozó határidők meghatározását – ez segíteni fogja egyrészt azt, hogy rendszerben maradj, másrészt a részsikerek elérése által érzett öröm fenntartja a motivációd.
Tervezed-e a kutatási témád a jövőben is vizsgálni, bővíteni, publikálni? Ha igen, milyen formában?
Egy év múlva, amikor megkezdem a mesterképzést, le fogunk ülni a témavezetőmmel, és akkor döntünk majd arról, hogy ezt a kutatást folytatjuk/bővítjük (egyrészt módszertani elemekkel, másrészt a jelenlegi eredmények mélyebb vizsgálatával), vagy egy teljesen új témához kezdünk majd hozzá.
További sok sikert kívánunk Bencének!
