„Újratölthető világot teremtettek” – így jellemzi a 2019. évi Kémiai Nobel-díjat a bizottság hivatalos közleménye. A világ legrangosabb tudományos elismerését idén „a lítium-ion elemek fejlesztéséért” M. Stanley Whittingham, John B. Goodenough és Akira Yoshino egyszerre érdemelték ki. A meghatározó eredményeket elérő három kémikus a korunkban használt lítium-ionnal működő elemek és akkumulátorok technológiájának különböző fejlődési szakaszaiban alkotott maradandót.
Whittingham 1970-ben az első olyan katódot találta meg, amely képes volt megfelelően tárolni a Li+-ionokat egy működő elektrokémiai rendszerben, így lehetőséget nyújtott az lítium anódként történő alkalmazására. Goodenough 1980-ban egy új katód alkalmazásával az első, még csak kis feszültség leadására képes akkumulátort fejlesztette olyan szintre, hogy az már kielégítő mennyiségben volt képes elektromos áramot tárolni és leadni. Akira Yoshino 1985-ben Goodenough katódjára építve megalkotta az első életképes akkumulátort, amelyben az újítás a lítium tárolási módjában rejlett.
Furcsának tűnhet, hogy a díjazott eredményeket legalább 34 évvel ezelőtt érték el, hiszen a Nobel-díj többnyire új és friss eredmények elismeréséről szól. Az indoklásból azonban kiderül, hogy az eredmények elismerésén túl azok mai korra gyakorolt hatására is rá szeretnének mutatni. Mint írják, “a megújuló energiaforrások tárolására alkalmas eszköz egy fosszilis energiáktól mentes társadalom létrehozására is lehetőséget ad”.
A Nobel-díj szakmai bizottsága ezen lépésével egy fontos üzenetet közvetített a közvélemény számára: a zöldebb jövőt, Földünk védelmét és a károsanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló tudományos eredmények kiemelésével rámutatnak ezen célok egyértelmű fontosságára. Ezzel egyben állást is foglalnak a mai világban kifejezetten sokat boncolgatott kérdéskörben: komolyan kell venni azt, hogy környezetünk nem sérthetetlen, muszáj lépéseket tennünk annak védelme érdekében.
Ezen lépésük azért kiemelt fontosságú, mert nagy súlyú, patinás szervként hatással lehetnek az emberiségre, az ő hangjukat meghallja a nemzetközi közösség. Ha iránymutatásuk hatására a világban folyó kutatások és fejlesztések méginkább a fenntartható jövő felé fordulnak, bizonyára hamarabb találunk megoldást korunk egyik legnagyobb kérdésére: hogyan tudjuk megbecsülni kölcsönbe kapott Földünket és hogyan tudunk élhető jövőt biztosítani az eljövendő generációk számára?
Forrás: https://www.nobelprize.org/prizes/chemistry/2019/press-release/
