Teljesen természetes, ha egy nagyon különböző kultúrába kerülve sok dolgot furcsának találunk. Ugyancsak normális, ha emiatt esetleg kényelmetlenül érezzük magunkat, és szükségünk van némi időre az alkalmazkodáshoz. Azonban érdemes megismerni, hogy egyes tüneteket mi vált ki, és azok súlyossága mitől függ. Ismerkedjünk meg a kulturális sokkal!

A kultúrák közötti különbségek igazán csak azok találkozásakor tudnak felszínre kerülni. Tehát a sokkot is leginkább összeütközések, konfliktusok révén élhetjük át, és bármennyire is elfogadóan fordulunk a világ felé, nem tudjuk teljesen kizárni a különbségek hatásait. Ezért is fontos megérteni, hogy mit is jelent a kulturális sokk, hiszen megismerve könnyebben is tudjuk majd kezelni.

Definícióval leírva „a kulturális sokk egy relatíve rövid ideig tartó, diszorientációs jellegű diszkomfortérzés, mely a környezet ismeretlenségéből kifolyólag és az ismerős környezet jeleinek, jelzésrendszerének hiányából fakadóan jön létre”.

Idegen környezetben nagyon megterhelő értelmezni a rengeteg új és azelőtt ismeretlen ingert. Mivel emiatt megváltozik a napi rutinunk is, életünk rendszertelenné válik, ezért a rengeteg megjósolhatatlan szituáció miatti folyamatos koncentrációtól lényegében kimerülünk. A stresszes élmények fellépése miatt jelentkező fizikai és pszichés tünetek miatt valamilyen szinten egy betegségről is beszélhetünk, de a kutatások alapján az biztos, hogy idegen környezetben nagyobb valószínűséggel vannak egészségügyi problémáink, mint otthon.

Nem mindegy, hogy mi váltja ki és mire hat!

A kiváltó okokat három tényezőben lehet összegezni. Az első tényező esetében megszokott kapaszkodók elvesztését emelik ki. A „kapaszkodók különféle verbális és nonverbális szimbólumok, szavak, gesztusok, viselkedésminták, melyek jelentést hordoznak egy adott kultúrához tartozók számára”. Tehát olyan elemek az életünkben, amiket már megszoktunk, megtanultunk gyermekkorunk óta, amik biztonságot, rutint és rendszert adnak. Mivel ezeket hirtelen elveszítjük, úgymond irányvesztés történik, ezért mindent újra kell tanulnunk, ezalatt pedig csökken az egyén döntési- és ítélőképessége, illetve hatékonysága.

A második a személyközi és a társas kommunikáció diszfunkcionalitása. Mivel a kultúra zajként jelenik meg a kommunikációs folyamatban, ezért ugyanaz az üzenet másképp értelmezhető két különböző kultúrában. Persze már a nyelv sem egyezik meg első körben mint csatorna, ami még nehezebbé teszi a megértést. Példaként megemlítve, ha japánokkal tárgyalunk, és azt a választ adják, hogy majd átgondoljuk, szinte teljesen biztos, hogy később nemleges választ fogunk kapni.

Végül pedig az úgynevezett identitáskrízist kell megemlítenünk. Más kultúrába kerülve könnyedén elveszíthetjük az identitásunkat, megkérdőjelezzük a saját kultúránkat, saját értékrendszerünket. Emiatt védekező stratégiák is kialakulhatnak.

Ugyancsak három különböző szintről beszélhetünk, ahol kulturális sokk érhet bennünket. A kulturális sokk-háromszög elemei a következők:

• „kognitív – gondolkodásra ható (sztereotipizálás, tolerancia)
• affektív – érzelmekre ható (hangulatváltozások, eufória, depresszió, elégedettség)
• konatív – társas készségekre, cselekedetekre és identitásra ható”.

Milyen tünetekkel számoljunk?

A kezdeti izgatottság és lelkesedés után megjelennek a negatív hatások is. Leggyakrabban az emberek honvágyat, unalmat éreznek, és közben visszahúzódnak. Lehet, hogy valaki éppen nagyon sokat vagy nagyon keveset fog aludni, illetve enni. A kimerültség és fáradtság gyakoribbá, akár folyamatossá válik. Feszültebbé, depressziósabbá, lelki betegekké válhatunk. Megjelenhet kényszeres tisztálkodás, esetleg vásárlás, vagy élvezeti szerek (alkohol, drog) használata. Szeretteinkkel is több konfliktusunk lehet, közben erősebbé válik a sztereotipizálás, ellenségesség a helyiekkel.

A sokk mértéke, így a tünetek mértéke is azonban különböző tényezőktől függ. Itt leginkább a kulturális távolságot kell kiemelni, tehát azt, hogy a saját és az új kultúra mennyire különbözik egymástól. Utána meg lehet említeni az egészségi állapotot, nyelvtudás szintjét, korábbi tapasztalatok mennyiségét, belső tulajdonságokat, kapcsolatok milyenségét és mennyiségét is, amik hatással vannak a kulturális sokk intenzitására a teljesség igénye nélkül.

Ahogy a leírtakból láthatjuk, a kulturális sokk egy normális emberi reakcióként sok tünettel járhat. Nem mindegy azonban, hogy mi váltotta ki, és az milyen súlyosságú. Bár leginkább negatív összkép alakul ki bennünk a kulturális sokkal szemben, mégsem lehet ennyire élesen definiálni: mint ahogy a körülmények, úgy a sokk mértéke is személyfüggő. Így a sokk lezajlása is eltérő lehet, de vannak általános fázisok az adaptáció során, amiket a következő cikkben fogunk megismerni.

Forrás: Malota Erzsébet, Mitev Ariel (2013): Kultúrák találkozása, Budapest: Alinea Kiadó.

Kép forrása: DEZALB