Végre újra OTDK – az Agrártudományi Szekción jártunk

A hagyományokhoz híven ünnepélyes megnyitóval indult a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Idén az Állatororvostudományi Egyetem adott otthont a konferencia első állomásának, az Agrártudományi Szekciónak, és egyben a megnyitónak is. Az egyetem 50 év után rendezhetett újból Agrárszekciót, ám más jubileumot is számon tarthatunk, hisz az idei évben a Tudományos Diákkor a 70. évét jubilálja, így ünnepi keretek között haladhat a verseny.

Dr. Sótonyi Péter, a házigazda Állatorvostudományi Egyetem rektorának beszédével vette kezdetét a megnyitó ünnepség. A rektor úr sajnálatát fejezte ki, hogy a kialakult helyzet miatt a személyes jelenlétet mellőzni kellett, de kifejezte reményét, hogy ennek ellenére egy csodálatos konferencián lehetnek jelen a résztvevők. „A tudományon keresztüli nevelés a mi legfőbb célunk.” – hangsúlyozta ki, hozzátéve hogy a fejlődést csak a tudományos utánpótláson keresztül lehetséges elérni.

Dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, köszöntőjében az MTA Alumni programjáról beszélt, amely közelebb viszi a középiskolások számára a tudományt. Az alapkutatások a kutatások első lépcsőfoka, amelyet a tudásvágy és a kíváncsiság motivál. A tudományos felmérések megmagyarázhatnak egy jelenséget vagy problémát, olykor tudományos áttörésekhez is vezethetnek. A koronavírus elleni hatékony védőoltás fejlesztése szintén elképzelhetetlen lett volna alapkutatások nélkül. Hozzátette, hogy az OTDK-n résztvevő hallgatók közül kerül ki a doktoranduszok 80-90%-a. Szavait idézve: „Életformát választ az, aki eljegyzi magát a kutatással”.

„A mi legfontosabb erőforrásunk és ásványkincsünk az a kiművelt emberfő” mondta Novák Katalin, a családokért felelős tárcanélküli miniszterasszony. Kiemelte, hogy a Nemzeti Tehetségprogram keretein belül évről évre több, mint 3 milliárd forint jut a magyar tehetséges fiatalok támogatására, ezzel karolva fel és segítve több százezer fiatalt pályafutása kezdetén.

Dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke, beszédében ismertette velünk számszerűen az idei OTDK adatait, melyek sok tekintetben lenyűgözőek, hisz 11 felsőoktatási intézmény 16 Szekciójában, 5206 diák méretteti meg magát. A diákok munkáját 5945 témavezető segítette, a 7895 bírálatot 3117 bíráló végezte. A hungarikumnak számító rendezvényt az Innovációs és Technológiai Minisztérium 400 millió, a kormányzat további 50 millió forinttal támogatta.

Dr. Nagy István agrárminiszter ünnepélyesen megnyitotta az OTDK sorozat első állomását, az Agrártudományi Szekciót. „Mindegy, hogy az agrárium melyik részével foglalkozunk. Egy irányba tartunk. A fiatalok kezében van a vidék sorsa.” – hangzott el beszédében. A miniszter úr ezen kívül ismertette, hogy 21 egyetemről érkeztek diákok és összesen 256-an adják elő pályamunkáikat a Szekció 27 tagozatában.

A megnyitó legvégén Dr. Sótonyi Péter tartott előadást az állatorvos képzés jelenéről és múltjáról, bemutatta a tudomány jelentős alakjait és felvázolta az Állatorvostudományi Egyetem és a kampusz történetét. A délelőtti program Roska Tamás előadással folytatódott, Bodor Zsanett előadásában a mézek eredetének kutatásáról esett szó. Azon érdeklődők, akik szeretnék megtekinteni a teljes megnyitót, ide kattintva, a Teams felületén keresztül visszanézhetik.

Ahogy az összes Szekcióban, úgy itt is rengeteg tagozat közül válogathattak az érdeklődők. Az Agrárszekció tagozatai közül mi az Agrár- és élelmiszermarketing, valamint a Növénytermesztéstani tagozatánál tettünk látogatást, így a továbbiak során ezen tagozatok előadásaiból szemezgetünk.

Mézfogyasztási és vásárlási szokások

Karádi Nóra A mézfogyasztási-és vásárlási szokások vizsgálata című előadásában egy, az egészség számára is lényeges finomságról ejtett szót (majd nyert előadásával különdíjat az Agrár- és élelmiszermarketing tagozatban). A mai modern korban egyre több az embereket érintő, egészségre káros, negatív hatás. Ennek is köszönhető, hogy az egészségtudatosság egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ezzel együtt pedig a mézfogyasztás is. A méhészet a magyar mezőgazdaság egyik kiemelkedő ágazataként több tízezer magyar családnak biztosít megélhetést. Annak ellenére, hogy Magyarország Európában a 3. legnagyobb méztermelő ország, az európai átlag mézfogyasztáshoz képest jócskán alulmaradunk. A méz országunkban nem számít alapterméknek, ha vásárlásra kerül sor, akkor is általában szupermarketekben szerezzük be és leginkább az akácmézre esik a választásunk. Érdekesség, hogy az árazás nem számít elsődleges szempontnak, a méz bizalmi terméknek tekinthető, a vásárlók inkább korábbi vásárlási tapasztalataikra építenek. Hazánkban a méz fogyasztása alkalmi jellegű és inkább hagyományokhoz köthető, mintsem az egészségtudatossághoz. Emlékezzünk csak nagyszüleink tanácsaira, amikor a fájó torokra egy kanál mézet javasoltak fertőtlenítés céljából. Annak érdekében, hogy fellendítsük a magyar mézfogyasztást és vásárlást, elengedhetetlen hangsúlyozni a termék pozitív tulajdonságait. A fogyasztás növekedésének elérésére többféle megoldás hangzott el: iskolai kóstoltatások, több reklám és plakát készítése, további fajtamézek promótálása, illetve termelői kampányok, akár méheszetek látogatásán keresztül családi program keretein belül. 

Termelői piacok

Magyarországon egyre több termelői piac nyílik, jelenlétük pedig egyre jelentősebbé válik, így Kerényi Nóra A termelői piacok vizsgálata – fogyasztói megközelítés című előadásában egy nagyon aktuális kérdést vizsgált, különösen a jelen járványhelyzet tükrében. Az ilyen rövid ellátási láncok ugyanis kevés szereplőből tevődnek össze és a távolság kicsi a termelők és a fogyasztók között. A termelői piacok térnyerését jól szimbolizálja, hogy 2012 óta számuk majdnem háromszorosára növekedett, többségük Budapesten, Csongrád, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Számos motiváló tényező vonzóvá teszi az ilyen piacokat: a termékek frissebbek, tápértékük egészségesebb, szemtől szembe lehet kérdezni a termelőtől. Az itt vásárlók fenntarthatónak tartják ezen piacokat, úgy érzik, rendszeres vásárlásukkal támogatják a termelőket, akikkel szoros bizalmi kapcsolat alakul ki. A termelői piacokat látogató vásárlók köréről elmondható, hogy többségük felsőfokú végzettséggel és átlag feletti jövedelemmel rendelkezik, középkorú és nagyrészt nő. A kutatás során megvizsgált kis tordasi piac apróbb eltérésekkel, de nagyrészben megegyezik a nemzetközi trendekkel. Ugyan, a termelői piacok kis arányt foglalnak el az értékesítés terén, a „Válaszd a hazait!” és más hasonló kezdeményezéseknek köszönhetően az értékesítésben egyre fontosabb szerepet töltenek be.

Biotermékek fogyasztása

A biotermékek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, egyre több vásárló kosarába kerülnek bele, Kertész Lili Rebeka pedig ezen termékek fogyasztási jellemzőit mutatta be a biocímkék és az árérzékenység jegyében. A 2019-es év során 106 milliárd eurót is meghaladta globálisan a bio élelmiszerek és italok kereskedelme. Globálisan Európa az egyik legnagyobb fogyasztó, ahol kétpólusosság figyelhető meg: Nyugat-Európára (Németország, Dánia) jellemző a fogyasztás, Közép- és Kelet-Európa pedig megtermeli ezeket a termékeket. Összességében, a kétpólusosság ellenére is a kereskedelemben folyamatos, dinamikus növekedés látható.

Rengeteg a még nem kutatott témakör, mint például a csak bio termékeket értékesítő piacok kereskedelme. A Biokultúra Ökopiac Budapest legnagyobb ilyen piaca. Az itt vásárlókról elmondható, hogy letöbbjük felsőfokú végzettséggel rendelkezik, nő és átlagban 42 éves. Meglepő lehet, hogy a piacot a többség gépjárművel közelíti meg, annak ellenére, hogy a piacnak nincs kialakított parkolója. Az árusítók megélhetését a rendszeres vásárlók jelentik, ez a biopiacokra is jellemző, 60 százalékuk hetente jár vissza, többségük a legnagyobb kínálatot kitevő zöldséget és gyümölcsöt választ. A vásárlók azért választják ezeket a helyeket a szupermarketekhez képest, mert a termékek egészségesebbek, jobb műnőségűek és a piacnak jó híre van. A termékekért hajlandóak többet fizetni, többségük maximum 1,5x-ösét a hagyományos, nem biotermékekhez képest. Azok hajlandóak magasabb felárat fizetni, akik alapvetően is magasabb összeget költenek a biotermékekre. A vizsgált piac vonzza az olyan vásárlókat is, akik kényelmi szempontokat preferálnak: például ha a környéken nem található más piac, még ha nem is bio termékeket keresnek, szívesebben vásárolnak ilyen piacokon a közelség miatt.

Bio címkék helyzete

Az Európai Unió élelmiszerminőség politikájának két pillérje van: az első pillérnél az előállítás helyszíne, a származás a fontos, a másik pillérnél az előállítás mikéntje a meghatározó. Az utóbbihoz sorolhatjuk az EU kereskedelem politikájában fontos szerepet betöltő bio élelmiszereket. 1992 óta létezik közösségi szabályozás ezen élelmiszerekre. Az EU jelenlegi bio logója 2015 óta létezik, illetve hazánkban két szervezet, a Biokontroll Hungária Kft. és az Ökogarancia Zrt. foglalkozik tanúsítással. De fontos-e ez a logó? Erre kereste a választ munkájában Maró Zalán Márk (második helyezett az Agrár- és élelmiszermarketing tagozatban), aki az EU bio címkék helyzetét és ismertségét vizsgálta magyarországi viszonylatban.  Magyaroroszágon a biogazdálkodás és bio fogyasztás elmarad a Nyugat-Európaitól, sok gazda a bio tanúsítást azért szerzi meg, hogy könnyebben hozzáférjen a pályázati támogatásokhoz. A kutatási felmérés során a válaszadók ¼-e ismerte az EU bio logóját. A címkével kapcsolatban megkérdezetteknek többsége pozitív véleménnyel van, a fogyasztók könnyen felismerhetőnek és értelmezhetőnek találják. Vásárlás során a válaszadók mindössze 2 százaléka veszi figyelembe az EU bio címkét, 62 százalékuk néha nézi meg, 22 százalékuk pedig szinte soha nem veszi figyelembe. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy mikor az adott személyek vásárolnak, nincs idejük megnézni a terméken feltüntetett jelöléséket. Következtetésképpen elmondható, hogy az EU bio címke ismertsége alacsony, de pozitív vélemény és megbízhatóság köthető hozzá. A bio élelmiszerek ismertsége és a fogyasztása növelhető lehetne nagyobb választékkal és kibővített értékesítési csatornákkal.

A kukorica és a vízstressz

Ahogy Komlósi Ádám (3. helyezett a Növénytermesztéstani tagozatban) előadásában is elhangzott, a kukorica a világon a legnagyobb területen termelt növény, nagy jelentősége van az állati takarmányozásban, az emberi élelmezésben és az iparban is. Magyarországon megközelítőleg 1 millió hektáron termeljük, 8 tonna termésátlaggal. Az utóbbi időben megfigyelhető, hogy az aszályos évjáratok egyre többször fordulnak elő, egy ilyen évjáratban pedig 2-4 tonna kiesés is lehetséges. Az aszály ellen a legjobb védekezés az öntözés, azonban a szántóföldi területeink csupán 2 százalékát öntözzük. A nemesítőházak ezért szárazságtűrő hibrideket fejlesztettek ki. A szárazságtűrő és szárazság érzékeny hibridek kísérletében az aszálystresszt leginkább a levélterület alakulása mutatja. Ez később a termésmennyiségben is megmutatkozik. Ezen kívül megfigyelésre került számos fontos tényező, mint a gyökértömeg, csőtömeg, relatív klorofil tartalom, növénymagasság. A kísérlet megmutatja, hogy a szárazságtűrő, illetve jó öntözési reakcióval rendelkező hibrid bármilyen évjáratban jó választás lehet számunkra, továbbá, hogy mennyire fontos egy megfontolt hibridválasztás.

Az előadásokon túl az esemény első két estéjén virtuális szociális programokra is sor került, és bár az idei évben sajnálatos módon mind a stand up comedy előadást, mind pedig Kőhalmi Ferenc bűvész mutatványait csak online láthattuk, ezen programok, illetve a többi könnyed előadás is lehetőséget teremtett a versenyzők és az érdeklődők számára a szakmai témák melletti kikapcsolódásra.

Az online térbe kényszerült konferencia ismét büszkén helytállt a tudomány oltárán. Úgy gondolom, hogy a prezentált előadások mindegyike nagyon fontos és aktuális témát érintett, mögöttük pedig látszik a rengeteg minőségi munkával és kutatással eltöltött idő. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az idei OTDK legelső Szekciójának tudósítója lehettem, különösen úgy, hogy a témakör kutatása és további fejlesztések elérése az ország, illetve környezetünk egészének javára szolgálhat.  

A Szekció honlapján ide kattintva elérhetőek az eredmények, itt pedig a tartalmi kivonatok olvasására is van lehetőség!

Kezdetét vette a 35. OTDK „érdemi része” , szerkesztőségünk pedig az idei évben is beszámol mind a 16 – jelenleg rendhagyó módon online megrendezésre kerülő – Szekcióról. Kövessétek tehát a TudományON-t és az OTDK rovatunkat, hisz a következő hetekben számos tudósítás érkezik!

A cikk szerzője Illés Máté, a PPKE Nemzetközi Tanulmányok MA szakos hallgatója

A kiemelt fotón Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora látható nyitóbeszéde során.

A 35. OTDK előkészítésével kapcsolatos központi feladatok ellátására a Nemzeti Tehetség Program és a Miniszterelnökség 17.000.000 Ft támogatást biztosított 2020. július 1. és 2021. június 30. között.