A koronavírus-járvány az elmúlt időszakban mindenki életét jelentősen megnehezítette, számos új módszert kellett tehát az embereknek elsajátítaniuk: ilyen például az online térbe szorult események megtartása is. Mindez elsőre rendkívül idegennek hat, viszont egy év elteltével már nem tűnik lehetetlen feladatnak egy online rendezvény lebonyolítása és megszervezése. Ezt bizonyítja az idei Informatikatudományi OTDK is, ugyanis a 35. alkalommal megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia Informatikatudományi Szekciójának sikerült egy olyan platformot létrehoznia, mely nem csak funkcionálisan kiváló, hanem egyben igényes és különleges is. Ez volt a március 30. és április 1. között lezajló online esemény sikerének kulcsa. Beszámolónk következik!
Van ami továbbra is fontosabb mint a vírus
A OTDK Informatikatudományi Szekciója a nyitó rendezvénnyel vette kezdetét, mely során Prof. Dr. Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztériumot képviselve, Dr. Szabó István tudományos és nemzetközi elnökhelyettes a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részéről, Dr. Borhy László akadémikus egyetemi tanár, az eseményt szervező Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, továbbá Dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke is beszédet mondott. Ezt követően Dr. Horváth Zoltán dékán, a 35. OTDK Informatikatudományi Szekció ügyvezető társelnöke, illetve Dr. Kozsik Tamás, az OTDT Informatikatudományi Szakmai Bizottság elnöke köszöntötték a résztvevőket.
Természetesen a nyitóbeszédek során is jelentős motívumként szolgált a járványhelyzet, illetve az ennek eredményeként létrejövő rendhagyó online esemény kérdése, ám a köszöntőkben központi szerepet mégis a tehetséggondozás, a mentor-mentorált közötti együttműködés és egymás munkája megismerésének fontossága töltötte be. Ahogy Dr. Kozsik Tamás elmondta, az OTDK nem csak egy verseny, hanem egyben egymás gondolatainak feltárulkozása, illetve új információk tárháza. A nyitó rendezvényt Szűcs Judit doktorjelölt Roska Tamás tudományos előadása zárta, mely a Bináris képrekonstrukció textúra priorral címet viselte.
Kiállítás, otthonról
Haladjunk is azonban tovább, hisz már a köszöntők ideje során nagyon kíváncsi voltam, miként működik maga a honlap, illetve mit is takarhat egy 3D-s virtuális kiállítás. Először a honlapról: a honlap kompakt és látványos volt, továbbá egyszerűen lehetett elérni a számunkra érdekes és szükséges információkat, legyen az a programfüzet, a tagozatok közvetítései, egyéb érdekességek és persze a 3D virtuális kiállítás. Bár jelenleg nincs lehetőség kiállítások személyes megtekintésére, az Informatikatudományi Szekció mégis egy jól működő megoldással reagált a problémára a 3D-s virtuális kiállítás megalkotásával.
De miként is működik egy ilyen kiállítás? A kiállításra való belépéskor első sorban a kiállítói listát tekinthetjük meg egy „információs pultban”, mely ismerteti azokat a támogatókat, akiknek elérhető standja „épült” a platformon belül. A kiállítóterembe érkezve az egér és a billentyűzetünk segítségével „sétálhatunk” a standok között, megtekinthetjük az esemény partnereinek kiállítását: az OTP Bank standjához érve például megnézhetjük a bank történetét, jelenlegi munkásságát és a jövőre vonatkozó céljait, de van galéria részlegük is és gyakornoki állást is hirdetnek. Hasonló kiállítást láthatunk a Morgan Stanley globális pénzügyi szolgálatokat nyújtó vállalat standjánál is, ahol az ő munkájukat is megismerhetjük, valamint megtekinthető részletgazdag galériájuk. Hasonló bepillantást szerezhetünk akár az Országos Tudományos Diákköri Tanács standjánál is, esetleg találkozhatunk a szervező intézmény, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Informatikai Karának bemutatkozójával, illetve több további fővédnök, támogató és partner standjával. A támogatók és partnerek elérhetőségei minden standnál feltüntetésre kerültek, így kérdés esetén lehetőség nyílt felvenni velük a kapcsolatot.
Nem utolsó sorban érdemes beszélni a platform egészének működéséről is a kiállításon túl. Mint már említettem, egy kompakt és látványos dizájnnal rendelkező felület született, ám ennél is fontosabb, hogy könnyű volt kiigazodni a lehetőségek között a menüpontokban. Az előadások előtti, közötti és utáni vizuális megoldások is igényesek voltak, továbbá magukat a közvetítéseket is minőségi felbontásban tekinthették meg az érdeklődők. És ha már közvetítések és előadások: a Szekcióban számos tagozat közül választhatott az érdeklődő – legyen az Jel-és képfeldolgozás (grafika), Számítógépes látás és képfeldolgozás, Szoftvertechnológia és mesterséges intelligencia stb. –, és bár az előadásokból minden esetben sugárzott a profizmus és a hozzáértés, be kell vallanom, laikus szemmel olykor nehéz volt teljes egészében megérteni azokat. Ez természetesen a Szekció jellegéből is adódik, hisz teljesen más például egy, a nagyközönség számára is könnyen értelmezhető társadalomtudományi vagy művészeti kérdésről beszélni, illetve informatikatudományi kutatásokról szót ejteni. Ennek ellenére is láthattunk nagyon izgalmas prezentációkat, melyek közül most kettőt, Bodonyi Andrea Beatrix és Szabó Gergely munkáját szemléltetem röviden.
Becsillanó fényfoltok leküzdése, rákos sejtek automatizált követése?
Bodonyi Andrea Beatrix Továbbfejlesztett algoritmus az emberi szemben erős fény hatására fellépő fényfoltok szimulációjára címet viselő előadásában a becsillanó fényfoltok kérdését vizsgálta. Felmerülhet a kérdés, hogy mit is nevezhetünk becsillanó fényfoltoknak? Ezek olyan foltok, amelyek a képek elkészítése után vehetők észre, a jelenséget pedig számos ok kiválthatja, legyen az az utcai lámpa fénye, reflektor, de akár az emberi szem is. Észrevehető az, hogy rossz látás vagy beteg szem esetén sokkal jelentősebb a középső becsillanás, mint egy egészéges emberi szemnél, de a hunyorítás önmagában szintén előidézheti a jelenséget. A becsillanási fényfoltokkal kapcsolatban számos kutatás jelent meg, mégpedig azért, hogy a problémát kellőképpen tudják kezelni, a technika ezáltal pedig folyamatosan fejlődhessen, hisz nyilvánvaló cél, hogy van igény a világ minél realisztikusabb modellezésének elérésére. Az előadó munkájában egyrészt a kérdéssel kapcsolatos elméleti szempontokat tisztázta, majd egy olyan saját eredményt mutatott be, melyen keresztül a fényfoltok tényezőinek bizonyos használatával valósághoz közelebb álló kimenetelt generált, amelyet pislogásra és hunyorításra is ki lehet terjeszteni.
Szabó Gergely Rákos sejtek detekciója és követése videómikroszkóp felvételeken című előadásában beszélt a sejtenyészetről és a metasztázisról, fő kérdése pedig az volt, hogy lehetséges-e a rákos sejtek követése újfajta módon, mely jelentősen gyorsabb az ismert manuális módszernél, ahol néhány sejt követése is több órát vehet igénybe. Az előadó kutatásának céljaként azt tűzte ki, hogy egy automatizált, sejtek követésére alkalmas szoftvert hozzon létre, mely megvalósítását klasszikus képelemzési módszerek kombinációjával érte el. Az eredményei értékelése során azon konklúzió születetett, hogy a szoftver alkalmas felismerni a sejteket, ahogy azok lokális követése is megfelelő – a hamis észlelések ritkák –, ám hosszú távú követésre nem alkalmas.
Online jóga és sörkóstoló
Érthető persze, ha számos tagozati előadás meghallgatását követően mind a résztvevő versenyzők, mind pedig a vendégek számára szükség van fakultatív, szórakoztató, ismeretterjesztő és lélekemelő (különösen a mostani időszakban) programokra. De lehet-e ilyeneket online megvalósítani? A válasz igen, hisz most is mindenki a saját érdeklődési körének megfelelően találhatott programot, legyen szó sörök online kóstolásáról, kvízversenyről, kreatív ötletgenerálásról vagy frissítő jógáról.
Azok számára akik a jógát választották, Dömény Kata jógaoktató mutatta be miként érdemes a testi és lelki egészségünkre odafigyelnünk. Bár kezdőknek első alkalom esetén nehéz volt tökéletesen követni az oktató mozdulatait, testünk és lelkünk is hálás a gondoskodásért, idővel pedig egyre inkább elsajátíthatóak a jóga szépségei. Dömény Kata szerint igen fontos az, hogy egy számunkra kényelmes pózban figyeljünk saját légzésünkre, hiszen ez hozzájárul lelki békénk megtalálásához, stresszes helyzetekben pedig kifejezetten jó eszköz lehet nyugalmunk megőrzéséhez. Bármennyire kár is, hogy a személyes találkozók és élmények idén elmaradtak az OTDK Szekciókban, régen soha nem gondoltam volna, hogy tudósítást követően online jógaórán vehetek részt.
Összességében elmondható, hogy a 35. OTDK Informatikatudományi Szekciója az idei évben remekül teljesítette a koronavírus következtében online térbe szorult esemény megszervezését és kivitelezését, legyen az a megjelenítés és képi világ, az előadások lebonyolítása, illetve a fakultatív programok megtartása. Bár azt nem mondanám, hogy szabad választás esetén a következő Szekción is ilyen formában vennék részt, bizonyos szinten ez a fajta innováció, továbbá a sok esetben kellemetlen szituációk megfelelő lereagálása is szorosan a tudományhoz kötődik, az Informatikatudományi Szekció pedig nem okozott csalódást az idei évben sem.
A Szekció honlapján ide kattintva elérhetőek az eredmények, itt pedig a tartalmi kivonatok olvasására is van lehetőség!
Kezdetét vette a 35. OTDK „érdemi része” , szerkesztőségünk pedig az idei évben is beszámol mind a 16 – jelenleg rendhagyó módon online megrendezésre kerülő – Szekcióról. Kövessétek tehát a TudományON-t és az OTDK rovatunkat, hisz a következő hetekben számo s tudósítás érkezik!
A cikk szerzője Barna Gertrúd, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója
A kiemelt fotó a virtuális kiállítás OTDK standjánál készült.
A 35. OTDK előkészítésével kapcsolatos központi feladatok ellátására a Nemzeti Tehetség Program és a Miniszterelnökség 17.000.000 Ft támogatást biztosított 2020. július 1. és 2021. június 30. között.
