Vannak a világon olyan térségek, népcsoportok, melyek neve hallatán önkéntelenül is a háborúra, erőszakra asszociálunk. Valószínűleg sokunk a Kaukázussal is pontosan így van: szinte már meg sem lepődünk, hogy újabb fegyveres konfliktus lángolt fel a térségben. Cikksorozatunk ezen írásával a célunk, hogy ne csak a háborút lássuk, hanem azt az elképesztően gazdag történelmet és kultúrát, amelyet mind az örmény, mind az azeri nép magáénak tudhat.
Bár ma már európai szemmel nézve félreeső területnek tűnhet, a Kaukázus déli előtere az emberi civilizáció egyik forrópontja. Jelentősége abban áll, hogy a terület a földművelő civilizáció egyik bölcsője, illetve az ókortól kezdve forgalmas és jövedelmező kelet-nyugati irányú kereskedelmi útvonalak szelték át.
Egy ősi nép felemelkedése
Az örmény a világ egyik legősibb, folyamatos államisággal rendelkező népe. Legelső államuknak Urartut tekintik, mely a Kr.e 9.-6. században létezett a mai Örményországnál jóval nagyobb területen.
A legenda szerint Urartu hegyein feneklett meg Noé bárkája. Az országnév héber változata, az Ararát így ismerős lehet1
Urartu összeomlása után az örmények lakta terület Armenia néven a Méd, majd az Óperzsa Birodalom szatrapiája lett, melynek összeomlása után önálló királyságként függetlenedett. Az Örmény Királyság, avagy Nagy-Örményország időszaka (Kr.e 321- Kr.u. 428) az örmény államiság fénykora volt:
a legnagyobb örmény király, II. Tigranész hatalma kiterjedt a mai Törökország keleti felére, illetve Irán, Irak, Szíria és Libanon egyes területeire is.
A szomszédos birodalmak megerősödésével azonban a királyság ütközőállami szerepbe kényszerült: területére igényt tartott a Római Birodalom és Perzsia is. A kereszténység államvallássá tétele elsőként a világon (301-ben, 79 évvel Róma előtt) is a sokistenhívő Rómától és a zoroasztriánus Perzsiától való függetlenség kifejezése volt.
Az Örmény Királyság Kr.u. 50 körül a Római, és a Pártus Birodalom (akkori Perzsia) között2
A királyság végül felosztásra került a két nagy birodalom között egy nyugati és egy keleti félre, ez pedig meghatározta az örmények további sorsát. Perzsiát iszlamizálták az arabok, a Római Birodalom pedig Bizáncként élt tovább, melynek területét később a törökök foglalták el. Az örménység szétszóródott mind az oszmán, mind a perzsa fennhatóságú területen, és főként kereskedőként és kézművesként tevékenykedtek. Királyságuk újra-újraéledt, de végső soron történelmük a rajtuk uralkodó két birodaloméval fonódott össze.
Kaukázusiak, irániak, törökök – az azeriek eredete
Az azeri nép gyökerei rendkívül szerteágazóak. Az Azerbajdzsán országnév Atropaténé, a méd, majd az azt követő perzsa birodalmak egyik nyugati szatrapiájának nevéből ered. Maguk az azeriek minden bizonnyal az ezen a területen élő kaukázusi, illetve iráni népcsoportoktól származnak, melyekre később jelentős befolyást gyakorolt a nagyarányú török bevándorlás.
A belső-ázsiai török népek a kora középkorban kezdtek nyugati vándorlásukba, mely együtt járt újabb és újabb török birodalmak megalakulásával. A dél-kaukázusi térségben a Szeldzsuk Birodalom jelenléte a legmeghatározóbb, az ő idejük alatt (11-12. század) népesítették be a törökök Anatóliát (a mai Törökországot), illetve Perzsia nyugati részét, többek között Atropaténé tartományt és az egykori Kaukázusi-Albániát, ahol a nagyrészt mai Azerbajdzsán fekszik (a nevén kívül nincs köze a mai balkáni országhoz).
Az azeri nyelv elterjedése jól mutatja az egykori Atropaténé (délen) és Kaukázusi-Albánia (északon) területét3
A helyi lakosok keveredtek az újonnan érkezőkkel, és a nyelvüket is átvették: egy azeri és egy törökországi török minden nehézség nélkül megérti egymást, bár az azeri nyelvre a perzsa is nagy hatással volt. Hazájukban, Perzsiában csupán “torki”, azaz török néven tartották és tartják számon őket.
A modern Örményország és Azerbajdzsán létrejötte
A Dél-Kaukázuson évszázadokon keresztül az oszmánok és a perzsák osztoztak, mígnem megjelent egy új, hatalmas erejű szereplő észak felől: Oroszország. Az oroszok több háborút is folytattak Perzsia, majd az oszmánok ellen. Az orosz-perzsa háború eredményeképpen Perzsia 1828-ban átadni kényszerült kaukázusi területeit, így az azeriek és örmények egy része (illetve a grúzok egésze) is orosz alattvaló lett.
A mai Azerbajdzsán és Örményország ezen orosz területekből jött létre, tehát a hagyományosan örmények, illetve azeriek által lakott területnek csupán töredékei a mai nemzetállamok. Így valójában ma az azeriek többsége Iránban él, az örmény népirtás előtt pedig az örménység nagy része Törökország lakója volt.
Az örmények számára különösen tragikus esemény volt az oszmán fennhatóságú, történelmi Nyugat-Örményországban történt népirtás. Az örményeket a török nacionalisták orosz ügynöknek tartották, így kegyetlen üldözésnek vetették alá őket. 1915 és 1923 között másfél millió örmény halt meg, ezzel és a deportálásokkal Anatólia teljes örmény lakossága megsemmisült. A genocídiumot Törökország máig nem ismeri el.
Az örmény identitás kulcsa: az Apostoli Egyház
Mint már arról szó volt, az örmény volt az első nemzet, amely felkarolta és államvallássá tette a kereszténységet, egészen pontosan III. Tiridatész király 301-ben. A legenda szerint a kezdetben keresztényüldöző királyt Világosító Szent Gergely térítette meg, miután meggyógyította az elmebajból, ami azután tört rá, hogy kivégeztetett 37 keresztény lányt, mivel egyikük nem volt hajlandó feleségül menni hozzá.
Örményország bővelkedik csodálatos egyházi műemlékekben. A Sanahin-monostor a 10. században épült4
Az Örmény Apostoli Egyház az ún. ókeleti egyházakhoz tartozik: független a római katolikus és a görög ortodox egyházaktól is. A szakadás 451-ben, a kalkhedóni zsinat kapcsán keletkezett, melynek Krisztus emberi és isteni természeteinek kapcsán hozott határozatait az örmények nem fogadták el.
Az Örmény Apostoli Egyház így a világ legrégebbi autonóm keresztény egyháza.
Sajátos rítusukat, melyben a szír és a bizánci liturgia jellemzői keverednek, máig szinte változatlan formában őrzik. Az örmények legfőbb egyházi vezetője a katolikosz, jelenleg II. Karekin.
A történelem során egyes örmény közösségek elfogadták a római pápa főségét, és saját örmény rítusukat megtartva a katolikus egyház része lettek. Az örmény katolikusok főleg a kelet-európai diaszpórából kerültek ki. Működő örmény katolikus templom van Budapesten, az Orlay utcában is.
Az iszlám szekularizmus bölcsője
Azerbajdzsán történelme során számos vallás játszott szerepet az országban: Kaukázusi-Albániában a kaukázusi népi vallás mellett nagyon korán megjelent a kereszténység, mely együtt élt a térségben meghatározó perzsa zoroasztrizmussal.
Perzsia arabok általi meghódítása, majd a muszlim törökök betelepülése óta azonban az iszlám a meghatározó. Az azeriek többsége az iszlám síita ágát követi.
Ahogy azonban a többi kaukázusi muszlim népnél is megfigyelhető, vallásos rítusaik közé számtalan, a népi hiedelemvilágból és a zoroasztrizmusból fennmaradt szokás és szertartás vegyül.
Noruzt ünneplő azerbajdzsániak. A zoroasztriánus eredetű noruz („perzsa újév”) Azerbajdzsán legnagyobb ünnepe5
Azerbajdzsánt a legszekulárisabb muszlim országként szokás emlegetni. E jelenség magyarázata nemcsak a több évtizedes ateista szovjeturalomban keresendő: már az I. világháború utáni rövid függetlenség időszaka alatt bevezették az általános választójogot, illetve a muszlim országok között elsőként nyitottak színházat.
A társadalomban mélyen gyökerező szekularizmusnak köszönhető, hogy Azerbajdzsánban nem jelent meg a más kaukázusi népeknél (pl. csecsenek) megerősödő iszlamista nacionalizmus.
Az örmény és azeri nép lelke: a zene
Örményország nemzeti hangszerével, a dudukkal valószínűleg sokunk találkozott már. Az Örményországban növő barackfából készülő egysípú fúvós hangszer lágy, bús hangját előszeretettel alkalmazzák filmzenékhez, így például a Gladiátorban, a Trónok harcában és a Narnia Krónikáiban is megszólalt. Az örmény dudukzenét 2008-ban az UNESCO szellemi kulturális örökségnek nyilvánította.
Azerbajdzsán hosszú múltra visszatekintő népzenei műfaja a mugam. A stílus gyökerei egészen az ókorig visszavezethetők, de fontos szálak kötik a zoroasztriánus zsoltárrecitáláshoz is. A mugam az iszlám költészetben csúcsosodott ki, aminek kapcsán már egyfajta lelkiséggé, spirituális élménnyé fejlődött. Tradicionálisan három zenész játssza: ketten húros hangszeren kísérik az énekest. A mugamban kiemelkedő szerepe van az improvizációnak. 2008 óta a mugam szintén a világörökség része.
Legújabb cikksorozatunkban az örmény–azeri konfliktus történelmi, kulturális, jogi és geopolitikai hátteréről írnak a TudományON szerkesztői. A fegyveres konflikus lehetősége, a téma aktualitása, illetve a térség kevésbé népszerű és ismert története izgalmas újdonságokkal szolgálhat az olvasók számára. Kezdjük is az általános áttekintést! A sorozat első része ide kattintva elérhető.
Források:
http://www.littlearmenia.com/html/little_armenia/armenian_history.asp
https://www.mfa.am/en/history/
https://www.britannica.com/place/Azerbaijan
https://en.unesco.org/silkroad/countries-alongside-silk-road-routes/azerbaijan
https://ich.unesco.org/en/RL/duduk-and-its-music-00092
https://ich.unesco.org/en/RL/azerbaijani-mugham-00039
Ábrák forrásai:
1https://en.wikipedia.org/wiki/Urartu#/media/File:13-Urartu-9-6mta.gif
2https://en.wikipedia.org/wiki/Kingdom_of_Armenia_(antiquity)#/media/File:Roman_East_50-en.svg
3https://www.researchgate.net/figure/Approximate-Map-of-Azerbaijani-Speaking-Regions-in-the-Caucasus-and-northern-Iran_fig3_330162668
4http://www.traveloarmenia.com/images/destination/1369293494_0!!-!!sanahin-13-2.jpg
Kiemelt ábra: https://www.britannica.com/place/Ani-historical-city-Armenia
