Az idén 35. alkalommal megrendezésre kerülő OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójának lebonyolítását a Soproni Egyetem vállalta. A rendezvény történetében először valósult meg online formában a konferencia, melynek technikai hátterét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosította. A járványhelyzet ellenére 598 pályázat érkezett a Közgazdaságtudományi Szekcióba (amely az OTDK legnagyobb Szekciója), ez 36%-os növekedést jelent a legutóbbi alkalomhoz képest. A konferencia középpontjában a fenntarthatóság, a környezettudatosság, az ember és a természet egysége állt.
A Föld napjára (április 22.) szervezett nyitóünnepségen beszédet mondott többek között Prof. Dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke, Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora, illetve Dr. Farkas Ciprián, Sopron városának polgármestere is.
Az ünnepélyes beszédek után sor került a nyitóelőadásra, melyet Horváth Márton orvostanhallgató, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium öregdiákja és a TudományON szerkesztője tartott. Prezentációjában egy gondolkodásmódbeli paradigmaváltás fontosságáról beszélt, és arról, hogy a rugalmas gondolkodás képességének használatával a határtalan növekedés helyett a természettel való harmonikus együttélésre kellene törekednünk. Előadásának végén hasznos tippeket is adott ennek megvalósításához (például erdőfürdőzés, tematikus erdei séták, tudatos jelenlét és a természettudományos ismereteink bővítése könyvek és filmek segítségével).
(Márton legújabb cikke a világjárvány ökológiájáról ide kattintva elérhető a TudományON oldalon)
Szabályozni a szabályozhatatlant? – Az Airbnb helyzete Budapesten
Tagozat: Fenntartható fejlődés – település-környezet
Versenyző: Bánóczi Anna (BCE)
Konzulens: Prof. Dr. Berde Éva
Pályamunka címe: Szabályozni a szabályozhatatlant? – Piacelméleti megközelítésben az Airbnb budapesti szabályozhatósága
Az Airbnb, a sharing economy egyik jelentős képviselőjeként 2008 óta van jelen Magyarországon. Viszonylagos szabályozatlansága miatt a lakások tulajdonosai fokozatosan áttértek a megosztáson alapuló lakáskiadásról az üzleti alapúra, vagyis nem csupán időszakosan kihasználatlanul álló lakásaikat kezdték el kiadni, hanem adott esetben akár több tíz, másokkal üzemeltetett, de egy ember tulajdonában lévő lakást is kiadtak egyszerre, így üzletté alakítva a megosztásos modellt.
2013 óta drasztikusan megnövekedtek a lakásárak és az albérleti díjak Budapesten, nem utolsó sorban az Airbnb korlátozatlanságának köszönhetően. Mivel az Airbnb a tulajdonosok és a vendégek közvetlen összeköttetésén alapul, rugalmas kínálatot, rövid távú, megfizethető szálláslehetőséget és relatíve magas hozamokat biztosít. Így rendkívül népszerűvé vált, főként Budapest belső (V-VIII.) kerületeiben, mindez azonban a helyi lakosok rovására történt. A megemelkedett árak miatt megfizethetetlenné, sokak számára elérhetetlenné váltak a lakások Budapesten, emellett a turisták által keltett zaj és hulladék a lakóközösségek életminőségére is negatív hatással van.
Bánóczi Anna kutatásában arra kereste a választ, hogy milyen szabályozásokat érdemes bevezetni annak érdekében, hogy fenntarthatóvá váljon a budapesti lakáspiac működése. Piacelméleti modellek segítségével arra a következtetésre jutott, hogy javasolt évi 120 napban maximalizálni az Airbnb-lakások kiadását, illetve hogy 120 nap felett regisztrálni legyen szükséges az üzleti tevékenységet.
Fontos megjegyezni, hogy a kutatást 2019-ben végezték el, azóta életbe léptek bizonyos intézkedések. Ezek, illetve a járványhelyzet hatására az Airbnb elterjedtsége feleződött (a 2016-os szintre esett vissza), illetve a lakásárak is visszaestek a 2018-as szintre.
Jólléti államok (szubjektív?) rangsora
Tagozat: Fenntartható fejlődés – társadalom, fenntarthatóság makro perspektívában
Versenyző: Ásványi Marcell (PTE)
Konzulens: Galambosné Dr. Tiszberger Mónika
Pályamunka címe: Statisztikai jólléti modellek bemutatása és kísérlet egy átfogó modell megalkotására
Ásványi Marcell kutatásában arra tett kísérletet, hogy egy átfogó, holisztikus szemléletű statisztikai modellt alkosson meg a jóllét mérésére. A jóllétet – szubjektivitásából adódóan – mindenki másként definiálja, ez alól a különböző statisztikai modellek sem képeznek kivételt, így nem létezik egy átfogó formula a jóllét mérésére.
A HDI (Human Development Index) elsősorban a gazdasági tényezőket veszi alapul, így rangsoraiban is főként a gazdaságilag legfejlettebb országok kerülnek az első helyekre. Ezzel szemben a HPI (Happy Planet Index) főként a környezeti tényezőket (például ökológiai lábnyom) figyeli, így az országokat is ezek alapján rangsorolja, gazdasági teljesítményüktől függetlenül. Az SPI (Social Progress Index) a társadalmi jóllétre helyezi a hangsúlyt, mely alapján a listát az európai országok dominálják, ugyanakkor számos más tényezőt figyelmen kívül hagy. Végül a BLI (Better Life Index) fókuszában a szubjektivitás áll, az index kitöltői saját maguk határozzák meg, hogy mi számukra a legfontosabb, így egyénenként teljesen eltérő eredményeket mutathat a modell.
Ásványi Marcell tehát megalkotta saját, átfogó jólléti modelljét, mely a CWI (Comprehensive Well-being Index) nevet kapta. A már meglévő statisztikai modellek elemeit emelte át és egészítette ki saját módszertanával, többek között regresszióanalízissel és kettős sztenderdizálással. A modell minden szempontból sikeresnek mondható; átfogó mivoltát jelzi, hogy az eredmény erősen korrelál több, egymással külön-külön nem korreláló modellel, illetve képes az egymástól nagyon eltérő adatok összehasonlítására is.
A vizsgált 139 ország közül a skandináv államok, illetve Ausztrália és Új-Zéland végeztek a CWI-lista elején.
Minden rosszban van valami jó, avagy a koronavírus hatása a fenntarthatóságra
Tagozat: Fenntartható fejlődés – társadalom – fenntarthatóság makro perspektívában
Versenyző: Madarász Nikolett, Pásztor Barnabás (ÓE)
Konzulens: Dr. habil. Fodor Mónika
Pályamunka címe: A koronavírus hatásai a környezeti fenntarthatóságra
A koronavírus gazdasági hatásairól hatalmas mennyiségű tanulmány áll rendelkezésünkre, azonban a környezeti hatások vizsgálatáról egyelőre kevesebb tudományos munka született. Madarász Nikolett és Pásztor Barnabás kutatásában azt járja körül, hogy milyen pozitív és negatív következményekkel járt a világjárvány és az annak terjedését megakadályozó intézkedések. A vizsgálatokat az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljait (angolul Sustainable Development Goals), elsősorban a 12-es (hulladéktermelés csökkentése) és 13-as (szén-dioxid-kibocsátás csökkentése) számú célokat szem előtt tartva végezték. A kutatás során az Egyesült Államok és Kína teljes gazdaságát, India energiagazdaságát, az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátását, illetve a globális olajgazdaságot vették figyelembe.
Pozitívumként a szerzők az üvegházhatású gázok kibocsátását emelték ki, mely becsléseik szerint 5,5%-kal csökkent a tavalyi év során 2019-hez képest. Ez a csökkenés nagyjából kétezer millió tonnányi szén-dioxidnak felel meg. Azonban ez hosszú távon akár a visszájára is fordulhat, hiszen elképzelhető, hogy – a második világháborút követő időszakhoz hasonlóan – megpróbáljuk „behozni a lemaradást”, vagyis a gazdasági termelés növelésének érdekében újra megnöveljük a kibocsátás mennyiségét. Negatívumként elsősorban a háztartási hulladék növekedését emelték ki, azonban ezt ellensúlyozhatja a vendéglátóipari egységek hulladéktermelésének csökkenése.
Online kérdőívükből kiderült, hogy a vásárlási szokások alapvetően nem változtak a koronavírus hatására, azonban a kitöltők jobban odafigyelnek a termékek eltarthatóságára, ami azt sugallja, hogy a veszélyhelyzet miatt fontosabbá vált a tartalékok felhalmozása.
Környezettudatosabbak vagyunk a szüleinknél?
Tagozat: Fenntartható fejlődés – társadalom – fenntarthatóság makro perspektívában
Versenyző: Balázs Bence Ferenc, Tóth Máté (PE)
Konzulens: Balázsné dr. Lendvai Marietta, Dr. Tóth Zsuzsanna
Pályamunka címe: Fenntarthatóság Z-generációs szemmel
A LOHAS (Lifestyle of Health and Sustainability) modell szerint a jövő fogyasztójának fontos a fenntarthatóság és a környezetvédelem. Kutatásában Balázs Bence és Tóth Máté arra kereste a választ, hogy fellelhetőek-e a Z-generáció (1997 és 2012 között születettek) körében a LOHAS tényezők, például az egészség-és környezettudatosság, a természetesség iránti igény, a fenntartható életminőség és egyensúlykeresés iránti vágyakozás.
Online kérdőívükkel a magyar és európai fiatalok környezeti attitűdjét vizsgálták, melyből kiderült, hogy a magyar Z-generáció tagjai ugyanolyan fenntarthatósági ismertekkel rendelkeznek, mint más európai országok fiataljai. Ugyanakkor a kevésbé fejlett európai államokban ezen ismertek szintje alacsonyabb.
A szerzők klaszterelemzés segítségével úgynevezett „perszónákat” állítottak össze, melyek egy-egy fogyasztói csoport jellegzetességeit tükrözik, így született meg Tudattalan Tamás, Érzékenyíthető Éva és Tudatos Tünde. Ezek után megalkották a Z-generációs fenntarthatósági kultúra modellt is, melyet egy jéghegyről mintáztak. A jéghegy alján, a tengerszint alatti „láthatatlan” részen a családi minták, mint például az etikusság és tisztesség fontossága állnak, mintegy tudat alatt befolyásolva a fiatalok szokásait. Felette található a cselekvési hajlandóság, a tudatosság és a környezeti problémák ismerete. Ezekből táplálkozik a jéghegy csúcsán, azaz a felszínén, lévő cselekvés és aktivitás, melyekről az egyén tudatosan dönt. Ide tartozik például a munkavállalás (munkahely megválogatása az adott cég környezeti stratégiája alapján), az önkéntesség, ahogy a vásárlási szokások is.
A szerzők szerint a jövő kihívásai közé tartozik a tudatos magatartás elsajátítása, melyben kiemelt szerepe lehet az oktatásnak is.
Nem minden zöld, ami annak látszik – „Greenwashing”-gal a vásárlók megtévesztéséért
Tagozat: Fenntartható fejlődés – fenntartható fogyasztás
Versenyző: Tislér Ádám (PTE)
Konzulens: Dr. Glied Viktor Imre
Pályamunka címe: Nem minden „zöld”, ami annak látszik – Hogyan tévesztik meg környezettudatos fogyasztóikat a vállalatok
Ahogyan az emberek egyre inkább tudatossá válnak a környezetbarát termékek vásárlása terén, úgy a vállalatok is igyekeznek alkalmazkodni a megváltozott igényekhez, minél kevésbé környezetszennyező módon előállítva termékeiket. Azonban számos cég sokszor csupán a költséghatékonyságot tartja szem előtt, és – bár erős marketingeszközökkel a környezetvédelem melletti elkötelezettségét hangsúlyozza – valós fenntarthatósági tevékenységet nem tud felmutatni. Ők az úgynevezett. „zöldrefestő” (angolul „greenwashing”) vállalatok.
Kutatásában Tislér Ádám arra kereste a választ, hogy képesek-e ezek a vállalatok a „zöldrefestés” technikájával megtéveszteni a fogyasztókat. Erre egy online kérdővet állított össze, melyet 175-en töltöttek ki, nagyjából fele-fele arányban magyarok és külföldiek egyaránt. A kérdések a környezettudatos viselkedésre, a fogyasztói szokásokra, illetve a környezetismerettel kapcsolatos tudásra irányultak, emellett a kérdőív különböző márkák logóiból és szlogenjeiből összeválogatott vizuális ingeranyagot is tartalmazott.
Bár a minta nem reprezentatív, a statisztikai elemzésekből kiderült, hogy a kitöltők nem ismerték fel a különbséget a valóban környezetbarát és a csupán „zöldrefestett” vállalatok között, sőt, a környezettudatos vásárlókat adott esetben még könnyebb volt megtéveszteni, hiszen ők alapvetően is fogékonyabbak a „zöld” logókra. Hosszú távon azonban nem kifizetődő a cégeknek a „zöldrefestés” használata, hiszen, ha ez a fajta megtévesztés kiderül, az jelentősen aláássa vásárlóik bizalmát.
A Szekció programjai
A rendezvény szervezői – az online lebonyolítás ellenére – igyekeztek változatos programokkal színesíteni a két napos konferenciát. A „zöld” megvalósításhoz hűen mindkét napon fenntarthatósági sarok működött, ahol a különböző izgalmas előadások mellett egy környezettudatosabb életmód kialakításához szükséges gyakorlatias tanácsok is elhangzottak. (A videók ide kattintva érhetők el.)
Emellett esténként Lovasi András koncertje, illetve Rudolf Péter és Kálloy Molnár Péter színházi előadása biztosította a szórakozást.
Javában robog a 35. OTDK „érdemi része” , szerkesztőségünk pedig az idei évben is beszámol mind a 16 – jelenleg rendhagyó módon online megrendezésre kerülő – Szekcióról. Kövessétek tehát a TudományON-t és az OTDK rovatunkat, a rengeteg már elérhető cikkünk mellett újabb tudósítások következnek!
A cikk írója Szilágyi Cseperke Anna, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium szakkollégistája.
A fotó a Szekció záróülésén készült.
A 35. OTDK előkészítésével kapcsolatos központi feladatok ellátására a Nemzeti Tehetség Program és a Miniszterelnökség 17.000.000 Ft támogatást biztosított 2020. július 1. és 2021. június 30. között.
