Mindannyian ismerjük azt a gyomorszorító érzést, amikor egy egyetemi vizsga, esetleg az érettségi írása közben csak ülünk a feladatlap felett és alapos felkészülésünk ellenére se ugranak be a jó válaszok. Izzadunk, fáj a fejünk, esetleg hányingerünk is van. A szorongásnak ez a fajtája nagyon általános és gyakori, de leküzdhető.
Középiskolai tanulmányaink zárásaként sokan teszünk érettségi vizsgát, ahol legalább 4 évnyi, de sokszor még ennél is több időt felölelő tananyagot kérnek számon írásban, szóban, esetleg valamilyen gyakorlati módszer segítségével. Ezen túljutva, ha egyetemen folytatjuk tanulmányainkat, akkor ott minden félév (gyakorta negyedév) végén vizsga formájában kell a megszerzett tudásról beszámolni. Számtalan sikeresen teljesített vizsga után is felbukkan a szorongás, a vizsgadrukk érzése. Ez egy teljesen természetes velejárója a számonkérés alkalmaiknak, azonban a hatása nem egyértelmű, mert egyéntől függően valakit pozitívan (facilitál), másokat negatívan befolyásol (debilizál). Érdemes tehát jobban megvizsgálni, mikor és hogyan kezelhető ez az érzés.
Félelmeink a tanulmányainkban
A szorongás egy normális érzelmi reakció, melyet veszély- vagy stresszhelyzet észlelésekor tapasztalunk: belső feszültség, nyugtalanság, félelem jellemzi. Akkor beszélhetünk csak kóros változatáról, ha egy embernél olyan szituációkban is jelentkezik, amely esetében másoknál nem, vagy csak nagyon ritkán, viszont a lényeg, hogy alapesetben nem személyiségünk velejárója.
Tanulás és vizsga kapcsán két eset különíthető el: egyfelől szoronghatunk azért, mert a tananyag egy részét nem tudjuk megfelelően elsajátítani, másfelől pedig azért, hogy a már elsajátított tudásról egy vizsgán nehezen tudunk számot adni. Előbbi esetben a kishitűség általában csupán bizonyos anyagrészeknél van jelen, mert nem érezzük magunkat eléggé szakértőnek egy témában. Ha rendszeresen és gyakran jön elő, akkor az önértékelési problémákra utal és még abban az esetben is, ha tudásunk és képességeink meglennének, kudarcot vallunk.
Vizsgadrukk alkalmával nem a tanulás miatt jelenik meg a félelem, hanem magától a számonkérés tényétől, a cselekvéstől, hogy produkálni kell éles helyzetben, ez gyakran sajnos elővételezi a kudarcot is. Ráadásul sok jól sikerült vizsga után egy-egy gyengébb eredményű is rossz hatással lehet a tanuló önértélekésére, tanulásba vetett hitére. A jó hír viszont az, hogy sok tapasztalattal csökkenthető a vizsgadrukk és a jó eredmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy motiváltak és eltökéltek maradjunk.
Tippek és trükkök
Fontos, hogy próbáljunk ki több tanulási módszert és találjuk meg a számunkra legmegfelelőbbet, legyenek azok kérdés-kártyák, a pomodoro technika vagy éppen csoportos tanulási formák. Éles számonkérés előtt, vértezzük fel magunkat pozitív gondolatokkal, és ne hagyjunk mindent az utolsó pillanatra! Aludjunk eleget előző éjjel, együnk és igyunk az alkalom előtt! Felkészüléskor, de akár a vizsgaterem előtt várakozva is olyan emberek társaságát keressük inkább, akik nem izgulnak vagy szenvednek látványosan, ne fokozzuk ezzel is a helyzet „súlyosságát”! Írásbeli vizsga esetén többször és figyelmesen olvassuk el a kérdéseket, ne válaszoljunk rutinból! Szóbelin vizsgán ha van lehetőség a tétel kidolgozására, címszavakba szedve, strukturáltan jegyzeteljünk, prezentálás közben, ha valami nem jut eszünkbe, mellébeszélés helyett inkább szubjektív véleményünk kifejezése az adott témában is több sikert hozhat a legtöbb esetben, ezt a tanárok túlnyomó része is értékeli. Vizsga után jutalmazzuk magunkat előre elhatározott módon és pihenjük ki aktívan a fáradalmait.
Összességében elmondható, hogy univerzális megoldás nem létezik, miképp lehetünk úrrá szorongásunkon, de több módszer együttes alkalmazása segíthet leküzdeni, hogy több sikerrel adhassunk számot megszerzett tudásunkról. Mindez csak felkészültség és elhatározás!
Forrás:
http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf
Fotó: Verywell Mind
A cikk szerzője Salánki Péter, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium hallgatója.
